Avarkeszi Dezső politikai tevékenységével kapcsolatos cikkek
Avarkeszi Dezső kormánymegbízott véleménye
A javaslat szerint az Alkotmány tartalmazná a külföldön élő magyarok közjogi státuszát, akik részei a nemzetnek mint kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek, s mint ilyenek, a magyar közösség tagjai. Számukra a Magyar Köztársaság törvényben meghatározottak szerint, az ország területén jogokat, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat biztosít.
Magyar nemzetpolgárság: állampolgárság helyett útlevél
Január 5-én Szabadkán gyűltek össze a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezetei, hogy megtárgyalják a tavaly decemberi, a kettős állampolgárságról szóló sikertelen népszavazás után kialakult helyzetet.
Ezzel egyidőben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy öt pontos javaslatot mutatott be, melynek célja a határon túli magyarok helyzetének javítása.
A BBC kerekasztalbeszélgetésén Avarkeszi Dezső, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője, kormánymegbízott, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke és Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetsége alapító elnökségének tagja, a szabadkai találkozó egyik szervezője vett részt.
Határon túli magyarok uniós utazását könnyítő okmány készülhet
Még az idén a parlament elé kerülhet az a törvénytervezet, amely szabályozná a határon túli magyarok európai beutazását könnyítő intézkedéseket. Avarkeszi Dezső szerint útlevelet nem, de az utazást a schengeni határokon belül is megkönnyítő tartózkodási engedélyt adhat Magyarország.
Hétfőn elkészült az a javaslat, amelyet Avarkeszi Dezső kormánymegbízott készített a miniszterelnök számára a hétvégi Állampolgársági formák és az utazás szabadsága elnevezésű konferencia tapasztalatai alapján. A konferencia pénteki megnyitóján Gyurcsány Ferenc kérdéseket tett fel, amelyekre válaszokat várt a tanácskozás résztvevőitől a határon túliak honosításával, valamint a magyar állam által részükre adható úti okmányokkal kapcsolatban.
Élet a határon kívűl
Bár továbbra is talány, hogy a mostanában mérsékelt arcát mutató Orbán Viktor miért húzott be egy alaposat a magyar baloldalnak Tusnádfürdőn, az azonban tény, hogy Erdélyben nagy sikert aratott a Kárpát-medencei magyarság problémájával foglalkozó előadása. A volt miniszterelnök kezére játszik, hogy az év elején Gyurcsány Ferenc által megígért öt nemzetpolitikai pont közül - bár dolgoznak rajta a minisztériumokban - a gyakorlatban még egy sem valósult meg.
Mit hoz az egyszerűsítés?
A múlt héten a magyar Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt annak eredeti, a határon túli magyar szervezetekkel való szakmai tanácskozás észrevételeit nem tartalmazó formában.
Avarkeszi Dezső indoklása szerint ennek az volt az oka, hogy mielőbb életbe léphessen a törvény, hiszen így nyílik lehetőség arra, hogy az adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát ezen alap javára. Avarkeszi azonban a szakértői tanácskozáson elhangzott, a határon túli magyar szervezetek törvénymódosítási javaslatait is tartalmazó módosítási indítványt terjesztett be a Szülőföld Alap törvény módosítására.
Több népszavazási jogszabály is rendezésre vár
Egyszerre több, a népszavazásokat szabályozó jogszabályt is érdemes volna felülvizsgálni – mondta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Avarkeszi Dezső, az Alkotmánybíróság mai döntése kapcsán. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke megemlítette az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság viszonyát, illetve az országos és helyi népszavazások szabályozása közötti különbséget.
Avarkeszi Dezső hangsúlyozta, természetesen arra a két kérdésre kell koncentrálni, amelynek rendezéséhez az év végéig szabott határidőt az Alkotmánybíróság. Ezekhez fűzve elmondta, mindkét kérdésben legyen határidő: meddig és milyen mértékben legyen érinthetetlen a törvény, amit ügydöntő népszavazás eredményeként hoztak, illetve mennyi idő múltán lehessen egy-egy kérdésben újra népszavazást kezdeményezni.
Az MSZP nem támogatja az MDF javaslatát – a jogszabályok megerősítését szorgalmazzák
A szocialista politikus közölte: a téma fontossága igényli, hogy a munkát folytassák. A párt- és kampányfinanszírozás kérdésére kitérve közölte: a kormány tavaly nyáron benyújtott törvényjavaslatát azért nem fogadta el az Országgyűlés, mert néhány sarkalatos kérdésben olyan nézetkülönbségek alakultak ki, amelyeket nem tudtak feloldani.
Avarkeszi Dezső hozzátette: megállapodtak abban, szakértői tárgyalások során megvizsgálják az előterjesztés elfogadásához szükséges módosító indítványokat, hogy a törvényjavaslatról dönthessen a Ház. Úgy vélte, néhány elvben meg lehetne állapodni, példaként említette azt, hogy a költségvetési támogatást leszámítva közpénzen ne folyjon kampány. Az elvek közzé sorolta az átláthatóság növelését, és azt, hogy "álcivil szervezetek" ne folytassanak kampányt pártok helyett.
Alkotmányellenes a népszavazási törvény
Nem szerepel a népszavazási törvényben, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra – állapította meg az Alkotmánybíróság. Az ellenzék készen áll a törvénymódosításra, a szocialisták viszont egyéb jogszabályváltozásokhoz kötik mindezt.
Bizonytalanságot okoznak az embereknek és az Országgyűlésnek a népszavazásról szóló törvény hiányosságai, mert nem szabályozták, hogy egy eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra. Nem szerepel benne, hogy mennyi idő múltán lehet ugyanabban a kérdésben újabb szavazást kezdeményezni, illetve megtartani – áll az Ab határozatának indokolásában. A törvény ebben a formájában alkotmányellenes, és mulasztásos alkotmánysértés áll fenn, mert a honatyák nem szabályozták a kérdést. Az Ab kötelezte az Országgyűlést, hogy december 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének.
