Budapest, XX. kerület, Pesterzsébet
Lakosság: 68.611 fő
Terület: 12,18 km2
Polgármester: Szabados Ákos (MSZP)
Alpolgármesterek: Komoróczy László, Kovács Eszter
Országgyűlési képviselők: dr. Hiller István (MSZP), Pál Tibor (MSZP)
(Valamint a polgármester, Szabados Ákos is tagja az Országgyűlésnek, de ő nem egyéni választókerületből jutott be.)
Honlap: www.pesterzsebet.hu
A XX. kerület, Pesterzsébet részei:
Erzsébetfalva, Gubacsi lakótelep, Ipari negyed, Központi városrész (Pesterzsébet), Pacsirtatelep, Szabótelep
Az avarok által is lakott volt a terület, ezt bizonyítják a Klauzál utcában talált leletek. A honfoglalás korából is kevés, inkább szórványemléke van a XX. kerületnek. A Gubacs falu nevét (Csabarákosa faluval és Neveggyel, a mai Alsónémedivel együtt) az 1067 körül keletkezett százdi monostor alapítólevelében említik először. A régészeti leletek valószínűsítik, hogy az Árpád-kori Gubacs, a ma már nagy részben elpusztult Tatár-dombon volt. Gubacspuszta tulajdonosa a Batthai Watthai nemzetség volt a XVIII. században. Később Gubacsot Szentlőrinc-, Szentmihály-pusztákkal együtt a gödöllői uradalomhoz csatolták.
Az 1870-ben alakult települést I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról Erzsébetfalvának nevezték el. Erzsébetfalva 1897-ben kapott nagyközségi rangot. 1919-ban a Tanácsköztársaság alatt Leninváros volt a neve, de 1924-ben Pesterzsébetként már városi rangot kapott. Az 1920-as évek elején Magyarországon Erzsébetfalva volt a legnépesebb község. 1932-ben Árpádházi Szent Erzsébetről Pestszenterzsébetnek keresztelték át, Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulóján.
A második világháborút megszenvedte a kerület, mert Pesterzsébet nagy részét három angol légitámadás (1944. április 3-án, 13-án és 16-án) döntötte romba. A halottak száma 213 volt és ezres nagyságrendű a sebesülteké.
1950-ben több más településsel Budapesthez csatolták. Ekkor ismét a Pesterzsébet nevet kapta. Soroksárral együtt alkotta Pesterzsébet Budapest XX. kerületét, de Soroksár – miután 1992-ben népszavazási szándékkal kinyilvánította elszakadási szándékát – 1994-ben önálló kerületté vált és létrejött vele Budapest XXIII. kerülete. 1990-ben ismét Pestszenterzsébetre, majd 1999-ben újra – már harmadszorra – Pesterzsébetre keresztelték.
A pesterzsébeti Városháza 1906-ban épült. Az épület előtt áll az 1903-ban Horvay János és Füredi Richárd által alkotott Kossuth-szobor, amely Budapest első Kossuth-szobra. Műemlék jellegű épület még az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok is.
