Budapest, XVI. kerület, Mátyásföld-Cinkota
Lakosság: 70.143 fő
Terület: 33,52 km2
Népsűrűség: 2093 fő/km2
Polgármester: Kovács Péter (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP)
Honlap: www.budapest16.hu
A XVI. kerület részei:
Árpádföld, Cinkota, Huszkatelep, Ilonatelep, Mátyásföld, Nagyiccetelep, Petőfikert, Rákosszentmihály, Sashalom, Szabadságtelep, Szentgyörgytelep
A XVI. kerület a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál, a Szilas-patak két partján terül el. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkortól élnek emberek ezen a területen. Az időszámításunk utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig az avarok éltek a XVI. kerület területén. A cinkotai evangélikus templom régészeti feltárása, illetve a Timur utcai sírok bizonyítják, hogy a magyarok a XI. század második felében telepedtek le itt.
Cinkota több, mint 950 éves település. Rákosszentmihály és Árpádföld területén a tatárjárás előtt, és után is, Nemes és Nagyos falvak voltak. A korabeli leírásokból következtetni lehet, hogy Cinkota és Szentmihály a Nyulak-szigeti Domonkos rendi apácák tulajdona lett, királyi adományként 1259-ben. Az erről szóló dokumentum Cinkota első írásos emléke.
A török uralomig mindkét falu lakott volt. Szentmihályról - a törökök második, 1541-es hadjárata előtt - utoljára egy 1539-ben felvett határmegállapítási iratban lehet olvasni, és a település az 1800-as évek elejéig lakatlan terület volt. I. Rudolf különböző szolgálatok hálájaként eladományozza birtokai egy részét, így Cinkotát 1606-ben Beniczky Ferenc, vitéz, a későbbi váci várkapitány kapta meg szolgálataiért. Ekkortól a falu egészen a hűbériség 1848-as megszűnéséig a Beniczky család hűbérbirtoka volt. Szentmihály Toldy Mihály birtoka volt, később báró, majd gróf Grassalkovich Antal tulajdona lett.
A XVII. században Cinkota az erősen meggyérült, főleg a Budát felszabadító zsoldos hadak rablásai miatt. Ezért Beniczky Tamás micsinei birtokáról tót jobbágyokat telepített be 1699-ben. A régi, de a XVII. században már református templomot az evangélikus szlovákok újították fel.
1740-ben a falu közepén felépült a Beniczky-kastély. A Beniczkyek a hűbéruraságuk alatt Cinkota fejlődéséért gyakorlatilag semmit nem tettek, sőt a betelepítéskor adott kedvezményeket is fokozatosan megvonták. A katolikus hűbérurakkal szembeni ellenállás eredményeként a XVIII. század közepén a cinkotai evangélikus egyházközség a Pest megyei evangélikusság központjává vált. Lelkészei közül kiemelkedő személyiség volt Walaszky Pál, az első magyar irodalomtörténet megalkotója és Petényi Salamon János, a magyar tudományos madártan megalapítója.
Az 1900-as évek elején a Kerepesi út és Rákosszentmihály közötti mocsaras részt feltöltötték, majd ezt is kis területekre osztva felparcellázták. 1910-es évek közepén Ó-Mátyásföld déli részén megépült Magyarország első repülőtere. 1915-ben a repülőtérnél megkezdi működését a Magyar Általános Gépgyár. 1943-ban Új-Mátyásföldre költözött az Ikarus elődje, az Uhri Testvérek járműgyára. Az 1950-es Budapesthez csatolás után felépült a Kerepesi út déli oldalán a Lándzsa utcai, majd Jókai utcai lakótelep is.
