Budapest, XIV. kerület, Zugló
Lakosság: 130.700 fő
Terület: 18,15 km2
Népsűrűség: 7.205 fő/km2
Polgármester: dr. Weinek Leonárd (SZDSZ)
Országgyűlési képviselők: dr. Baráth Etele (MSZP), dr. Csiha Judit (MSZP)
Honlap: www.zuglo.hu
A XIV. kerület, Zugló részei:
Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
Zugló a főváros pesti oldalának a tüdeje, hiszen 2,4 millió négyzetméter zöldfelület található a területén. A híres Rákosmező egy része is a XIV. kerületben van, itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt választották 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává. 1842-ben kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A történészek szerint a Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól kezdődik.
A XIX. században kialakították a Városligetet, majd már 1850 körül villák is épültek a Hermina úton és az Ajtósi-Dürer sor elején, de a többi terület még szinte teljesen lakatlan volt. A Városliget kiépítése a millenniumi ünnepségekre kezdődött meg. A Thököly út és az Erzsébet királyné útja és környéke csak 1880-as években kezdett beépülni, a Bosnyák tér és a Telepes utca környéke az 1890-es években.
1906-ban elkészült a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum. Ekkor szabályozták a Városligeti tavat is, valamint feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Ebben az időszakban alakult ki a városligeti körút is. Megépült a híres Vajdahunyad Vára és a Hősök tere. Európában – London után - másodikként épült meg a földalatti vasút. A mai Zugló részein a XX. század elején indult meg az iparosodás, valamint a második világháború után több lakótelep is épült.
