Budapest, V. kerület, Belváros-Lipótváros
Lakosság: 31.000 fő
Terület: 259 ha
Polgármester: Rogán Antal (Fidesz)
Alpolgármesterek: Jeneiné dr. Rubovszky Csilla (Fidesz), Karsai Károly (Fidesz), Puskás András (Fidesz), Varga Sándorné (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: dr. Pető Iván (SZDSZ)
Honlap: www.belvaros-lipotvaros.hu
Az V. kerület részei:
Belváros
és
Lipótváros
Nemcsak Óbudán található római kori emlék, hiszen a belvárosi Március 15. téren állt egykor a Contra Aquincum erőd, amelynek feltárt falmaradványai ma is láthatóak. A régi Pest, illetve a Belváros alapjai a XI. század elején keletkezett. A XII. századra városfal vette körül (a mai Kiskörút körülbelül ennek vonalát követi), melyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett átjutni. II. Endrétől kiváltságlevelet kapott Pest városa 1230-ban. 1241-ben a tatárok felégették a várost, a pestieket a város nagytemplomában, a mai Belvárosi Plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak. A tatárdúlás után a város népessége lassan gyarapodott és csak a XV. században nyerte vissza bíróválasztási jogát. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el. Pest 1470-ben szabad királyi város lett.
A török uralom alatt Pest kereskedelmi jelentősége nagy mértékben csökkent, Buda visszafoglalásakor pedig lakossága szinte teljesen elpusztult. Az 1690-es években csak néhány száz német telepes lakott a romok között. A XVIII. század elején a németek mellett szerb és görög telepesek érkeztek. A század végére Pest túlterjeszkedik a városfalon, ekkor született meg Terézváros, Józsefváros, Ferencváros és Lipótváros. Ennek eredménye lett a pesti városfal lebontása, valamint a Belváros elnevezés használata.
A reformkor hozta el az igazi fejlődést Pest számára. A város az ország irodalmi-szellemi élet központjává vált. A Széchenyi István neve által fémjelzett új nemzeti mozgalom célja a hajdani dicső főváros feltámasztása volt. Ezt szolgálta a pesti Magyar Tudományos Akadémia alapítása vagy a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és a Széchenyi lánchíd építése is. 1838-ban nagy árvíz pusztított Pesten. 1848. március 15-én kitört a pesti forradalom. 1848 júliusában megnyílt az első pesti országgyűlés és ezzel minden szempontból Pest-Buda vált az ország fővárosává. A szabadságharc leverése után Pest lett az osztrák elnyomó rendszer székhelye. 1873-ban, a kiegyezés után alakult meg Budapest: Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ekkor kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros arculatát mai meghatározz. Megépült a Belvároshoz kapcsolódó Ferenc József (Szabadság) híd és az Erzsébet híd. Kialakultak a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. Az 1896-os Ezredévi Kiállításra elkészült a kontinens első földalatti vasútja és félig megépült már az Országház is.
