Budapest, IV. kerület, Újpest
Lakosság: 110.000 fő
Terület: 1.882 ha
Polgármester: dr. Derce Tamás (Újpestért Egyesület)
Alpolgármesterek: Belán Beatrix (MSZP), Nagy István (Fidesz), Szalkai István (MSZP)
Országgyűlési képviselők: Csizmár Gábor (MSZP) és Kiss Péter (MSZP)
Honlap: www.ujpest.hu
A IV. kerület részei:
Istvántelek, Megyer, Káposztásmegyer, Székesdűlő, a Népsziget északi része, Újpest
A IV. kerület Budapest „északi kapuja”. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Hamarosan egy hegyközség alakult itt ki, majd az iparosok, kereskedők betelepülésével 1840-ben már önálló községi szervezet működött. Kedvező földrajzi környezetének köszönhetően Újpest kezdetektől alkalmas volt ipartelepítésre. Főként tímárok és asztalosok telepedtek le. Később a bor-, a textil- és a bútoripara is fejlődésnek indult. Újpest az 1870-es évek végére az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett.1907-ben már városi rangra emelték. A település első polgármestere, a lokálpatrióta dr. Ugró Gyula lett. Újpest ekkor már rendelkezett saját kikötővel, valamint „a városalapító” Károlyi család segítségével önálló kórházzal, postahivatallal is. Tovább növekedett az iparosodás mértéke, fejlődött az asztalosipar és az elektromos gépgyártás. Ebben az időben alapították az Izzót (Tungsram), a Chinoint, és a Magyar Pamutipari Rt-t is.
Újpest 1929-ben nyerte el a megye jogú város címet. Járásbírósága, villamos erőműve, takarékpénztára, sport létesítményei, oktatási intézményei, zeneiskolája, számos bejegyzett egyesülete és kereskedelmi egysége, 38 ipari vállalata volt, amelyek közül sok országos jelentőségű is egyben, például: a Wolfner Borgyárak, a Chinoin és az Egyesült Izzó.
A II. Világháború azonban megállította a fejlődést. A háborús pusztítás és a veszteség mellett 1945-ben még árvíz is sújtotta a települést. Az 1950-ben Újpestet Budapest közigazgatásához csatolták és ezzel megszűnt önállósága, a főváros városrészévé vált. Mindezek ellenére, Újpest megtartotta gyárvárosi jellegét. Fejlesztették a kerület iparát, de átalakították a városkép arculatát. Lakótelepeket építettek a régi temetők, szűk utcák és a földszintes házak helyére. 1983-ban vette kezdetét Újpesten belül, egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.
