Budapest, I. kerület, Vár
Lakosság: 27.000 fő
Terület: 341 ha
Polgármester: dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Alpolgármester: Sediánszky János (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Honlap: www.budavar.hu
Az I. kerület részei:
Budavár
Krisztinaváros
Naphegy
Tabán
Víziváros
Budapest első kerülete hagyományosan a jobb-közép, a konzervatív és a nemzeti politikai erők egyik fellegvárának számít.
A budai vár építése 1243-ban kezdődött, majd a tatár fenyegetés miatt felgyorsult és 1255-ben IV. Béla oklevelében már mint várat említette. 1285-ben a tatárok sikertelenül ostromolták, majd 1311-ben Csák Máté és hadai sem jártak sikerrel. 1354-ben Nagy Lajos Visegrádról Budára helyezte át udvartartását és innentől a török időkig folyamatos volt a hely fejlődése. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be.A déli Nagyrondella is ekkor készült el.
A mohácsi vész után I. Szulejmán bevonult Budára 1526. szeptember 12-én, de 11 nappal később – miután felgyújtotta és kirabolta a várat – elvonult. Később Szapolyai István, majd I. Ferdinánd, végül újra Szapolyai birtokába került a vár, de 1541. augusztus 29-én csellel a törökök foglalták el. Több kísérlet is irányult a vár visszafoglalására, de ez csak 1686. szeptember 2-án sikerült. Az 1848-49-es szabadságharcban május 4-től 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr honvédjei szerezték a várat a császári csapatoktól. 1944-45-ben a várnak súlyos ostromban volt része a II. világháború alatt.
Az I. kerület múzeumai:
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Történeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Aranysas Patikamúzeum, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Országos Színháztörténeti Múzeum, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ, Zenetörténeti múzeum
