Szarvas
Lakosság: 18.475 fő (2001)
Terület: 161,57 km2
Népsűrűség: 114,3 fő/km2
Irányítószám: 5540
Telefon körzethívószám: 66
Polgármester: Babák Mihály (Fidesz)
Alpolgármesterek: Besenczy Zoltán, Kiszely Mihály
Jegyző: dr. Melis János
Országgyűlési képviselő: Domokos László (Fidesz)
Honlap: www.szarvas.hu
Szarvas az Alföldön, a Hármas-Körös holtágának bal partján fekszik, 85 méterre a tenger szintje felett.
A régészeti leletek tanúsága szerint Szarvas és környéke már az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Népvándorlás kori régészeti tárgyaink közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb emlékünk.
Szarvashalmot először Anonymus krónikája említi. Az Árpád kori falu létét 1284-85-ből származó feljegyzések idézik, amikor Kun László királyunk több rendeletét Szarvashalomról keltezte. A török időkben palánkvárat építettek a fontos folyami átkelőhely védelmére. Az erősség többször gazdát cserélt, majd 1686-ban véglegesen elpusztult. A lakatlan pusztává lett vidékre 1722-ben báró Harruckern János György telepített a felvidéki vármegyékből, valamint Csabáról és Pest megyéből jobbágycsaládokat.
A XVIII-XIX. század fordulóján Tessedik Sámuel a város újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer felvirágoztatta a fiatal mezővárost, és itt alapította meg Európa első gazdasági iskoláját. 1847-ben Réthy Lipót Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az 1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú város 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csak 1966-ban kapta vissza. Ma Szarvas Békés megye felsőoktatási és tudományos központja.
Szarvas a körösvölgyi természetvédelmi terület része. A múlt században végzett folyamszabályozások után kialakult másodlagos folyóártér messzi vidék legszebb tájegysége.
Szarvas híres nevezetessége a Pepi-kert néven ismert, 84 hektáros arborétum. A hatalmas parkot a 18.században építtette az olasz származású Bolza gróf. A nagyértékű kertet nemzedékeken át továbbfejlesztették. Ma természetvédelmi terület. Az ország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményében számos különböző fajtájú fenyőt, tölgyet, bükköt, tiszafát, mocsári ciprust, mamutfenyőt, hatalmas borókabokrokat és száz meg száz növényritkaságot gondoznak. Az erdőkben, parkokban szegény hatalmas alföldi síkság közepén igazi különlegesség ez a gazdag, változatos, jórészt távoli világrészekből származó növénygyűjtemény. A helység másik parkjában áll az ország legnagyobb örökzöld tölgyfája.
Szarvas további nevezettségei: a Bolza-kastély, a Ruzicskay György Alkotóház, a szárazmalom, a Szlovák Tájház, a Tessedik Sámuel Múzeum
webkamera, Szarvas, Főtér
