Mezőkovácsháza
Lakosság: 6945 fő (2001)
Terület: 62,59 km2
Népsűrűség: 111 fő/km2
Irányítószám: 5800
Telefon körzethívószám: 68
Polgármester: Bakos István
Alpolgármester: Varga Gusztáv
Országgyűlési képviselő: dr. Karsai József (MSZP)
Honlap: www.mezokovacshaza.hu
Mezőkovácsháza és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a VII. századi avarkorig nyúlik vissza. A IX. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet a tatárjárás pusztította el először. A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik. A "Kovács" szó, a nyelvészek szerint személynévi eredetű, de mert abban az időben jelenik meg írásos említése először – 1463: Kowachaza – amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy valóban e szakmának a mestere volt.
Mezőkovácsháza nevének másik eredete szerint a török harcok utáni elnéptelenedő korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak. Hosszú évtizedek alatt kialakult település a Kovácsháza nevet kapta. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a XIX. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlődése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges, mai neve, Mezőkovácsháza.
1463-ban Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott a település. A mezőváros 1552-ben a török elleni harcok időszakában ismét pusztulásnak indult. A török kiűzése után a terület teljesen elnéptelenedett és pusztává vált.
1814-ben a Bittó nevezetű család, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát.
Mezőkovácsháza a fejlődése során jellegzetes agrárploretár község lett. A mezőgazdasági bérmunkások aratósztrájkokkal hívták fel a figyelmet a kor problémáira. A XIX. században Nagykovácsházának hívták a települést. 1883-ban elkészült az Arad-Csanádi vasútvonal, és ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. n.
Mezőkovácsháza 1950-től tartozik Békés megyéhez. 1986-ban Mezőkovácsháza városi rangot kapott.
