Gyula
Lakosság: 32.345 fő (2006)
Terület: 255,8 km2
Népsűrűség: 126 fő/km2
Irányítószám: 5700
Telefon körzethívószám: 66
Polgármester: dr. Perjési Klára (MSZP)
Alpolgármesterek: Galbács Mihály (Fidesz-KDNP), Szabó Árpád (MSZP)
Társadalmi megbízású alpolgármester: dr. Erdmann Gyula
Országgyűlési képviselő: dr. Perjési Klára (MSZP)
Honlap: www.gyula.hu
Gyula nevének az eredete sokak szerint a honfoglaló magyarok katonai vezére, a "gyula" törzsének egy csoportjára utal, akik itt telepedtek meg. A hivatalos magyarázat szerint egy Gyula nevű főúr lehetett a monostor alapítója, innen nyerte nevét a monostor és e település (Gyulamonostor).
Az ember Kr. e. 5000 körül jelent meg ezen a vidéken, az új kőkor idején. Ettől kezdve a város határának kiemelkedő helyein kimutatható az emberi élet folyamatossága egészen a honfoglalásig. Jelentős régészeti kincs a múlt század közepén a mai városháza udvarán feltárt honfoglalás kori lovas sír.
Gyula első hiteles említése Károly Róbert 1313-ban kelt két oklevelében történik. Károly Róberttől kapta első kiváltságait: bíró- és elöljáró választási jogát, valamint a fontos vásártartási jogot. A főurakkal viaskodó Zsigmond király Losonczy László erdélyi vajdának adományozta, hogy ezzel megnyerje támogatását. A család kihaltával Zsigmond 1403-ban Maróti János macsói bánnak adja.
Mátyás király, fiának, Corvin Jánosnak adományozta Gyulát 1482-ben, majd 1484-ben kelt rendeletével - amelyben a főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta - Gyulát a megye székhelyévé tette. 1514 májusában Dózsa seregei álltak Gyula alatt. 1527-ben újabb parasztfelkelés tanúja volt a város. A Cserni Jován féle parasztlázadás ellen Gyulán gyülekezett Perényi Péter erdélyi vajda serege. Ezt a sereget a parasztok szétverték, Szapolyai serege azonban megsemmisítette a délvidéki parasztlázadást.
1526-ban a mohácsi csatavesztés után bekövetkezett kettős királyválasztást áldatlan pártharc követte, amely a környék pusztításával járt. 1552-ben végleg Ferdinánd kezére került Gyula, s ettől kezdve a török elleni harcokra készült felt. Szulejmán szultán harmadik hódító hadjárata alkalmával, 1566-ban Gyula elesett, és elkezdődött a törökök 129 éves uralma. Gyula és a vár csak 1695 januárjában szabadult fel.
1703-ban a rácok dúlták fel, 1705-ben a kurucok ostromolták a várost, 1738-ban pestis pusztította Gyulát. Az 1782-1882 közötti száz év alatt hét tűzvész volt a városban. A tűz mellett a víz volt a másik veszedelem. A Fehér-Körös átfolyt a városon, s az áradások gyakran elöntötték a települést: 1816-ban Magyargyulán 179 ház dőlt össze,1843-ban pedig 203, de a legpusztítóbb árvíz 1855-ben volt. 1734 és 1857 között a Szent János árka két települést válaszott el egymástól: a bal oldalon Német-Gyula (németül: Deutsch-Jula), a jobb oldalon Magyar-Gyula terült el. 1851-ben Békés és Csanád megyéket egyesítették és 1860 végéig Gyuláról irányították. Szomorú esemény színhelye volt az Almásy grófok kastélyának udvara 1849. augusztus 23-án: itt tette le a fegyvert 1300 honvédtiszt a cári hadsereg előtt, köztük a későbbi aradi vértanúk közül kilencen.
Az 1858-ban megnyílt pest-aradi vasút elkerülte Gyulát, a város csak 1871-ben kapott vasutat a nagyvárad-fiumei vasútvonal megnyitásával. A közlekedési csomópont Békéscsaba lett, s ez meghatározta Gyula további fejlődését is. A gyárak közül a legjelentősebb az 1900-ban alapított harisnyagyár, 1908-ra temesvári leányvállalatával a Monarchia legnagyobb harisnyagyárának számított. Amíg a barokk és a klasszicizmus korából csupán néhány épületet lehet Gyulán felsorolni, a XIX. századvégi és XX. század eleji középületek és magánházak sora már megadja egy- egy utca jellegét.
A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette Gyula gazdasági életét. A gazdasági hátteret jelentő 30 gyulai község közül csupán négy maradt meg az ország területént. A helyi mezőgazdaság sajátossága volt a bolgárkertészet meghonosodása és továbbfejlesztése. Az első bolgárok az 1890-es években jelentek meg Gyulán. A város fürdővárosi jelentőségét az 1959-ben megnyitott várfüdrőnek köszönheti.
Gyula jelentősebb látnivalói: az Almásy-kastély, a Gyulavári Wenckheim kastély, a Várfürdő, a Százéves cukrászda, Erkel Ferenc szülőháza, a Városi Képtár, a gyulai Lovasiskola, valamint a tanyamúzeum és a Német nemzetiségi Gyűjtemény.
