Békés
Lakosság: 21.544 fő (2001)
Terület: 127,23 km2
Népsűrűség: 169,3 fő/km2
Irányítószám: 5630
Telefon körzethívószám: 66
Polgármester: Izsó Gábor (Fidesz-Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör)
Alpolgármestere: Erdős Norbert (Fidesz-Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör)
Országgyűlési képviselő: Erdős Norbert (Fidesz)
Honlap: www.bekesvaros.hu
A kitünő természetföldrajzi helyzetének köszönhetően Békés városa és környéke már a neolitikum óta folyamatosan lakott terület volt. A vaskor, majd az úgynevezett népvándorláskor már név szerint is ismert népei is megfordultak a környéken. A helyi múzeum őrzi kelta, szkíta, szarmata, gepida, avar emlékeket.
Az egymást követő néphullámok után megjelenő, hazánk területén állandó államalakulatot alkotni tudó honfoglaló magyarság is megjelenik területen. Békés területén a források alapján a Csolt nemzetség telepedett meg. A Gellért legendában olvashatunk a pogányok vezéréről, a békési Vatáról. Békés neve személynévi eredetű, így hívhatták az Árpád-kori megye központját jelentő település egyik legelső ispánját. Megyeszékhely voltát az 1200-as évekből származó több oklevél is alátámasztja, melyek szerint nemcsak ispánsági vár, de főesperesség székhelye is. 1403-ban a Maróthi család kezébe kerül az egész környék, ekkortól egyre inkább Gyula városa veszi át a központ szerepét.
Békés is török kézre kerül1566-ban Gyula várának elfoglalásával. A törökök palánkvárat is építettek. 1595-ben Gyula vára védelmében a törökök az egész környéket felégették, a békési erődítmény is elpusztult. 1695-ben Gyula várával együtt településünk is felszabadult, és a megye kincstári birtok lett.
A Rákóczi szabadságharc idején a környék ismét elnéptelenedett. A visszatelepülés igen lassan történt. A XVIII. század végén örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe kerül. Ekkor emelik a református templom elődjét, és még e században elkészült a katolikus és a görögkeleti templom is.
Az 1848-49-es szabadságharc, bár Békésen nem folytak harcok, nagy lelkesedést váltott ki. 1872-ben nagyközséggé nyilvánították Békést, és a század végére kialakult a központi rész mai arculata. Világháborús harcok a várost nem érintették. 1973. április 15-én kapott a település városi rangot.
Békés városában alapította meg 1930. október 12-én az Egységes Pártból kilépő kisgazdák (Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot.
Békés fontosabb látnivalói: a Békési Galéria (az egykori Bér-ház, 1885), a Békési Tájház, a Jantyik Mátyás Múzeum, valamint az egykori Zsinagóga, amely ma közösségi ház.
Az elmúlt évtizedekben Békés valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, s az iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik vonzóvá.
