Mezőkövesd
Lakosság: 17.841 fő (2001)
Terület: 100,52 km2
Népsűrűség: 177,49 fő/km2
Irányítószám: 3400
Telefon körzethívószám: 49
Polgármester: Tállai András (Fidesz)
Alpolgármester: Csiger Lajos
Országgyűlési képviselő: Tállai András (Fidesz)
Honlap: www.mezokovesd.hu
Mezőkövesd a Bükk hegység déli lábánál az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál országos főút és vasútvonal mellett terül el, a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetbe tartozik.
Régészeti emlékek azt mutatják, hogy már a népvándorlás korában lakott vidék volt Mezőkövesd és környéke, valamint feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarság is megtelepedett ezen a helyen. Keletkezésének idejét nem ismerjük, de az egri káptalan dézsmaszedője 1275-ben lakatlan faluként tünteti fel, ami azt mutatja, hogy nem sokkal korábban még dézsmálható lakott település volt. Egy 1323-as oklevél úgy említi, mint a diósgyőri királynéi uradalom tartozékát, s kisebb hányódtatás mellett a középkorában végig a diósgyőri várbirtok legnyugatibb települése volt. Az Anjouk uralkodása idején sokat fejlődhetett, mert a 15. Században már rendszeresen mezővárosként említik.
Mezőkövesd a „Matyóföld szíve”. A matyó elnevezés a XIX. század elején tűnik fel először. 1464-ben Mátyás király a husziták elleni harcban az őt támogató városnak, Mezew Kewesdnek mezővárosi rangot adott. Mátyás király 1472-ben Szent László napján fel is kereste a várost. A későbbi korokban is népszerű maradt személye a településen. Ezért eredeztethetik néhányan az ő nevének becézéséből, a Matyóból e népcsoport nevét. Herkely Károly és más néprajzkutatók szerint azonban a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit hívták így megkülönböztetésül. Későbbiekben ez elvesztette eredeti csúfolódó árnyalatát. E három település népművészetével maradandót alkotó, ma is nagyon vallásos lakosai ma már büszkén vallják magukat matyóknak.
A Mohács utáni időszak igen sok viszontagságot hozott a Mezőkövesdre. Már 1544 után hódolt területté vált, de elpusztult 1552-ben is, az 1596-os mezőkeresztesi csata után pedig évekig lakatlan volt. A lakosság egy része ugyan visszatelepült, de a hódoltság végéig gyéren lakott volt, így a 18. század elején kisebb idegen telepítés is történt. A török kiűzése után Kövesd ismét kincstári birtok lett, és megtartva mezővárosi rangját, lakói úrbéres jobbágyok lettek.
A mezőkövesdi matyó hímzés ismertségét az 1896-os Millenniumi Kiállításon aratott óriási sikerétől számíthatjuk. Itt mutatták be először a matyó lakodalmast, melyből tizennyolc évvel később három felvonásos népszínmű is bemutatásra került Blaha Lujza főszereplésével. A 19. század elején megindult a kenyérkeresetet nyújtó, háziipar-szerű hímzés, ami a mai napig sokaknak nyújt megélhetést. Tavasztól őszig mezőgazdasági idénymunkásnak, summásnak az alföldre, de még határainkon túlra is elszegődött a lakosság jelentős része. A szegény paraszti életmód ellenére mégis övék volt a legcifrább viselet.
Mezőkövesd a körzet gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi központja, ide koncentrálódik a szakképzés igen jelentős része is. Napjainkban fejlődő lélekszámú város, a környék ipari központja. A Város piaca élénkül, s az idegenforgalom is fellendülőben van.
