Edelény
Lakosság: 11.168 fő (2001)
Terület: 56,84 km2
Népsűrűség: 196,48 fő/km2
Irányítószám: 3780
Telefon körzethívószám: 48
Polgármester: Molnár Oszkár (Fidesz)
Alpolgármester: Németh András
Országgyűlési képviselő: Gúr Nándor (MSZP)
Honlap: www.edeleny.hu
Edelény a Bódva-völgy kapuja, a térség gazdasági és kulturális központja. Edelény közigazgatási területét három település alkotja: a névadó Edelény, az 1950-ben hozzácsatolt Borsod és az 1963-ban csatlakozott Finke.
Edelény történelme szinte egyidős az emberiség történelmével, az ember megjelenésével, hisz már az alsó-paleolitikum időszakából találtak úgynevezett "kavicsiparhoz" tartozó eszközöket a Kisakácosban, melynek korát 400-200 ezer év körül valószínűsítik.
Az újkőkor embere településének nyomát több helyen is megtalálták a város területén. Legjelentősebb az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó bükki kultúra népének leletanyaga, melyet a derékegyházi dombon tártak fel. Találtak leleteket a bronzkorból, a vaskorból, valamint a kelták, a gepidák, a hunok és az avarok idejéből is. A 896-os honfoglalás és az államalapítás legreprezentánsabb leletei a borsodi földváron kerültek elő, de több helyen is találtak szórványleleteket a város területéről.
Edelény első okleveles említése 1299-ből származik, de Borsod település - amely ma Edelény része - már 1108-ban szerepel oklevélben. Az elmúlt századokban sok gazdája volt a településnek, akik közül a legjelentősebbek mindenképp említésre méltók: Bebek család (XV. sz.), Szapolyai János (XVI. sz.), 1566-tól I. Miksa (1564 - 1570) király birtoka, 1603-tól a Rákóczi családé, 1727-től L'Hullier János Ferenc és örökösei is birtokosok, 1820-tól a Coburgok. A török megszállás alatt többször hódoltsági terület, és mint ilyen elnéptelenedik, de mindig újratelepül.
Az első komolyabb gazdasági változás 1838-ban történt a városban, amikor a Coburgok cukorgyárat létesítettek. Az építéshez a téglát a Nagyvölgyben létesített téglagyárból biztosították. A gőzgépek fűtéséhez pedig a fa mellett helyben bányászott barnaszenet használtak. Az újabb gazdasági fellendülést a XIX. század végi és a XX. század eleji iparfejlesztés jelentette, melynek köszönhetően a vállalkozók közül egyre többen igyekeztek megszerezni az edelényi szénterület bányászati jogát.
A XX. század elején Edelényben a bányászat mellett a kisipar és a mezőgazdaság volt meghatározója a gazdaságnak. Az 1990-évi rendszerváltozást követően bezárt a bánya, felszámolták a termelőszövetkezetet, ami nagyarányú munkanélküliséghez vezetett. A nehéz gazdasági helyzetből a vállalkozások és néhány gazdasági társulás igyekszik megszabadítani a várost.
