A miniszterelnök jogállása, feladat- és hatásköre

A miniszterelnök jogállása

A Magyar Köztársaság Alkotmánya a miniszterelnököt a legmagasabb állami tisztségviselők egyikének tekinti, követve azon alkotmányjogi alapelvet, mely szerint a mindenkori kormány megbízatása a miniszterelnök személyéhez kötődik.

A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés - tagjai többségének szavazatával - választja meg, a kormány programjának elfogadásával egyidejűleg.

Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.

A miniszterelnök, illetőleg a kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

Érdemes megemlíteni, hogy az Alkotmánybíróság 2004. decemberében kihirdetett határozatáig a vonatkozó törvény a miniszterelnök lemondása esetén harmincnapos lemondási időt állapított meg. Az Alkotmány szerint a lemondást követően azonnal ügyvezető miniszterelnökről beszélhetünk, és a kormány korlátozott jogkörű lesz, vagyis ellentétes az Alkotmánnyal bármilyen lemondási idő meghatározása. Az 55/2004. (XII. 13.) AB határozat kimondta azt is, hogy a lemondott miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítvány benyújtására nem kerülhet sor.

A lemondáson kívül az Alkotmány értelmében megszűnik a miniszterelnök megbízatása

1. a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
2. ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.

Ebben az esetben az állami irányítás folyamatossága érdekében új miniszterelnökre van szükség, így a miniszterelnök megbízatásának megszűnését követően harminc napon belül a köztársasági elnök javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.

Az összeférhetetlenség tekintetében - figyelemmel a miniszterelnök kiemelt jelentőségét - szigorú szabályok érvényesülnek, így a miniszterelnök:

1. további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányul;
2. a munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet;
3. nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan;
4. nem lehet érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője.

A fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától számított harminc napon belül köteles megszüntetni, amennyiben ezen kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó országgyűlési bizottsága véleményének kikérése után - az Országgyűlés az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében .

A miniszterelnök munkáját a Miniszterelnöki Hivatal segíti, amely gondoskodik a miniszterelnök, valamint a kormány döntéseivel összefüggő feladatok ellátásáról.

A miniszterelnök feladat- és hatásköre

A miniszterelnök feladatai egyrészt az Alkotmányból, másrészt egyéb jogszabályokból vezethetők le:

1. javaslatára nevezi ki és menti fel a köztársasági elnök a minisztereket, ennek megfelelően a kormány csak akkor tekinthető megalakultnak, miután tagjait megválasztották;
2. vezeti a Kormány üléseit;
3. a kormány által hozott rendeleteket és határozatokat aláírja, biztosítja azok végrehajtását;
4. Az Országgyűlés elé terjeszti a kormány programját és a kormány munkájáról készített beszámolót;
5. a Honvédelmi Tanács tagja;
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a miniszterek tekintetében.

A miniszterelnök kinevezi, megbízza például:

1. az országos rendőr-főkapitányt,
2. a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnökét,
3. a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjait,
4. a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját.