Bejelentkezés


A párt rövid története:

A KDNP elődszervezete az 1943. augusztus 26-án, Apor Vilmos győri püspöki palotájában tartott titkos találkozón megalakított Katolikus Szociális Népmozgalom volt. 1944 őszén, a német megszállás idején alakultak titokban párttá és született meg a Néppárt. A párt 1945 elején Barankovics Istvánt választotta főtitkárává. A párt politikája gyakorlatilag arra irányult, hogy az ország legszegényebb rétegeit beemelje a közműveltség, a politika és gazdasági demokrácia keretei közé, és ezzel elindítsa polgárosodásának folyamatát. 1947-ben a Demokrata Néppárt a legerősebb ellenzéki erőként jutott az országgyűlésbe. A kommunisták azonban a párt erkölcsi ellehetetlenítésére törekedtek. Rendőrhatósági eszközökkel igyekeztek megtörni a képviselők programjukhoz hű tevékenységét. Barankovics István arra kényszerült 1949-ben a párt becsületének megmentése érdekében, hogy menekülése után, Bécsbõl bejelentse a Demokrata Néppárt feloszlatását, de a párt képviselői közül így is többen börtönbe kerültek.

Az 1956-os forradalom alatt rövid időre megszűnt a kommunista diktatúra, újra megnyílt a politikai lehetőség a demokratikus pártéletre. 1956. november 1-jén a Kossuth Rádióban Farkas Dénes, a párt korelnöke felhívást tett közzé a DNP újjászervezésére. Ez azonban a kommunista diktatúra újjászervezése miatt nem történhetett meg és Farkast 1957-ben internálták. A KDNP-t viszont sikerült újjáalakítani Budapesten, 1956. október 31-től november 4-ig működött.

1989-90-ben az ismét Kereszténydemokrata Néppártként megalakult szervezet újjászervezésében jelentős szerepet vállaltak az emigrációban élő egykori tagok, a Barankovics-párt öregjei. A párt az SZDSZ politikusai (Magyar Bálint, Mécs Imre) ellenzése, de Szabad György támogatása mellett a rendszerváltó szervezetek legfontosabb szövetsége, az Ellenzéki Kerekasztal tagja lett. Az első szabad országgyűlési választásokon után a kereszténydemokraták az MDF és az FKGP mellett tagjai lettek az Antall József vezette kormánykoalíciónak, de 1994-ben már ellenzéki pártként van jelen a Parlamentben. 1998-ban és 2002-ben nem jut be az Országgyűlésbe a KDNP, erre az időszakra a pártharcok a jellemzőek. A 2006-os választásokon a Fidesszel közösen indultak el és jutottak be a parlamentbe ellenzékként. 2006 májusában a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség egyesült a KDNP-vel.

Korábbi híreink:

Magyar-Svájc és az iszlám

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához...

Hová vezet a vallások szabadsága?

A Fidesz bevitte a kormányzatba a KDNP-t, így a bibliai alapú vallások megerősödése várható - de vajon tisztában vagyunk-e a bibliai alapú vallások tanaival?

Legális választás illegális pártokkal?

Ha az Alkotmány kimond valamit, miért veszi mindenki ennyire nyilvánvalóan semmibe?

Üzlet egyházat alapítani Magyarországon

Gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt. Az új szabályozásnak figyelembe kell vennie azt is, hogy az adott egyház milyen társadalmi szerepet tölt be.

Magyar autóbusz magyar munkahely - magyar gazdaság kérdőjelei

Ismét megmutatkozott a magyar gazdasági és jogi környezet gyengesége Székesfehérváron a munkahelyek elvesztését kilátásba helyező autóbusz közbeszerzéseknél.

MSZP versben szedett "jókívánsága" az ország népének

”Nekünk semmi nem elég, ki nem haver - csőcselék.”

A választás tétje: megmard-e Magyarország és a magyar nemzet

” Értsétek meg már jóhiszeműen opportunista barátaink, hogy kis nemzeteknek még lélegzetet vennie is radikálisan kell,” - Ady Endre

Zsidó holokauszt büncselekményi védelme

A gázkamrák létezését, a zsidó holokauszt propagált ténylegességét és méreteit cáfoló könyvek, nyilatkozatok, dokumentumok.

Vezető szocialista politikusok

Boldvai László, Botka László, Filló Pál, Gál J. Zoltán, Göndör István , Gráf József, Gúr Nándor, Gyurcsány Ferenc, Hagyó Miklós, Hegyi Gyula , Hiller István, Horn Gyula, Horváth Csaba, Juhász Ferenc, Káli Sándor, Kapolyi László, Karsai József, Keller László, Kiss Péter, Kökény Mihály, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Mandur László, Mécs Imre, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Nyakó István, Puch László, Szekeres Imre, Szili Katalin, Tabajdi Csaba, Újhelyi István, Vadai Ágnes, Veres János, Warvasovszky Tihamér

Vezető fiatal demokrata politikusok

Áder János, Balsai István, Becsey Zsolt László, Bencsik János, Cser-Palkovics András, Demeter Ervin, Deutsch-Für Tamás, Font Sándor, Gál Kinga, Kósa Lajos, Kövér László, Kubatov Gábor, Kupper András, Lázár János, Lezsák Sándor, Meggyes Tamás, Mikola István, Navracsics Tibor, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Répássy Róbert, Révész Máriusz, Rogán Antal, Schmitt Pál, Selmeczi Gabriella, Szijjártó Péter, Tarlós István, Turi-Kovács Béla, Varga Mihály, Wittner Mária

Vezető szabad demokrata politikusok

Demszky Gábor, Eörsi Mátyás, Fodor Gábor, Gusztos Péter, Horn Gábor, Horváth Ágnes, Kóka János, Kovács Kálmán, Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Molnár Lajos, Szent-Iványi István

Vezető magyar demokrata politikusok

Boross Péter, Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán

Vezető kereszténydemokrata politikusok

Harrach Péter, Medgyasszay László, Nagy Andor, Semjén Zsolt, Simicskó István, Soltész Miklós

Vezető MIÉP-es politikusok

Csurka István

Vezető jobbikos politikusok

Balczó Zoltán, Vona Gábor

Vezető munkáspárti politikusok

Thürmer Gyula

Vezető hivatásos parlamenti politikai-gazdasági lobbi személyiségek

Országbíró Zoltán