Vannak terroristák Magyarországon?
Amennyiben terrorveszély van Magyarországon, akkor azt illendő lenne közölni. Időben és kellő komolysággal. De ha félünk a terrortól, akkor lehet, hogy nem kéne katonákat (honvédeket!) küldeni egy vadidegen országba megszálló erőként, Afganisztánba sem.
Debrecenben majdnem úgy védték Gyurcsány Ferencet, mint George Bush amerikai elnököt Budapesten, amikor a magyar miniszterelnök a cívisvaros elöljárójával találkozott. Villamosokkal is kordont vonni az objektum köré, ahol az elnök tárgyal. Ez mondjuk így terrorveszélyre utal, de akkor nem kéne az embereket szinte élő pajzsként használni. Talán figyelmeztetni kellett volna a város lakóit.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Szélsőséges csoportok a Parlament elleni támadásra készülnek – nyilatkozta Szilvásy György kancelláriaminiszter. Ez a legújabb hivatalos indok a Kossuth téri kordonok létére. Majd folytatta a politikus az eszmefuttatást - Az október 23-i budapesti zavargások óta az őszi eseményekben kulcsszerepet játszó csoportok fenyegetése erősödött, és március 15-ig várhatóan tovább erősödik – véli a politikus.
- Régóta jól ismert szocialista szokás, hogy állítólagos szélsőséges csoportok veszélyével fenyegetnek – reagált a kancelláriaminiszter kijelentéseire Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.
Már többször kiáltottak „farkast” Magyarországon. Volt itt tornádóveszély, ami elmaradt, figyelmeztettek, hogy szlovák bűnözők akarnak budapesti párt tömegrendezvényen robbantani, amiről a mai napig nem lehet tudni részleteket, de szlovák illetékesek - például az akkor szlovák miniszer-elnökhelyettes, Csáky – cáfolták. Amúgy roppant érdekes kérdés, hogy mi lesz az állítólagos terroristákkal március 15. után?
Valószínűsíthetően Szilvásy György amúgy a fenti kijelentéseivel figyelmeztette a március 15-re készülődőket, hogy ők is készülődnek.
A terrorveszély pedig eközben mintha tovább fokozódna. A média minden szereplője hírt ad róla, a semmiről, tovább gerjesztve a nagy semmit. De kérdés, hogy mennyire lehet alapozni a terrorveszélyt például az index.hu videójára, amelyben egy kocsmában nyilatkozik egy férfi, hogy bizony Arankát félre lökték a rendőrök és ezért lakolniuk kell.
Szánalmas. Társa - aki láthatólag még katonaviselt sem lehetett korából fakadóan - lekendőzött arccal említi, hogy Németországból, Franciaországból és Amerikából szerzik be a fegyvereket, amelyek modernebbek mint a rendőrségé, és hogy példaképük az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg). Ez már legalább egyenes vicces volt, pedig Arankáról ő nem szólt.
De meg kell említeni, hogy a múltheti szabadtéri „fogócskában” résztvevő, zászlót lobogtató embereket kergető rendőrök öltözetük és felszerelésük alapján a tíz évvel ezelőtti belgrádi vagy a minszki rohamrendőröket idézik. A katonai rohamsisakok, különböző felszerelések egyvelege nem éppen egy egységes rendvédelmi szerv képét juttatják az ember eszébe. Inkább valamilyen szedett-vedett, néha már félkatonai alakulathoz hasonlító fegyveresekre lehet lassan asszociálni. Pedig a látvány és a megjelenés nagyon fontos, mert bizony előfordul, hogy a „ruha teszi az embert”, - vagy az azonosító - még a rendőrt is. Ettől még azért lehetetlen elhinni, hogy valakik a rendőrségnél jobban képesek lennének felfegyverkezni. De beszédtémának jó...
Probléma lehet a hatalom számára, hogy amennyiben valós terrorveszély lenne, akkor azt nem tudják kivédeni egy kis „kordonozással”. Legalább el kéne dönteni, hogy valójában miért is vannak a kordonok és ragaszkodni kéne ahhoz az egyetlen egy állásponthoz. Azért maradtak a kordonok kezdetben, mert a Kossuth téren, tavaly október 23-án magas rangú külföldi vezetők is részt vettek és őket kellett megvédeni.
Lehet, hogy Gyurcsány Ferenc emberi az amerikaiaktól lesték el a terrorveszély bevetésének módját. De meg kell jegyezni, hosszú távon az Egyesült Államokban sem sült el jól ez a módszer.
...és mindeközben megvették bagóért a Malévot az oroszok.
(ilcsik dávid)
