Tisztességes-e a vallásos ember?

Maga a kérdés természetesen durva általánosítás, de egyre gyakrabban merül fel. Címek csak az elmúlt pár év sajtójából: „Sikkasztás miatt elítélték a szőnyi plébánost”, „Enyves kezű pópa”, „Plébános vert kézbesítőt Győrváron”, „Tíz évig molesztálta áldozatát egy katolikus pap”.
Az olvasó érdeklődése az ilyen cikkek iránt egyrészt abból – az alapvetően pozitív – hozzáállásból táplálkozik, hogy elvárják a vallásos emberektől, főleg pedig a lelkészektől, hogy példamutató életet éljenek. Másrészt pedig abból, hogy ő maga tisztességes szeretne lenni. Nem foglalkozom itt azokkal, akik saját etikájuk kudarcát akarják feledtetni azáltal, hogy másokat hibáztatnak.
Saját vallásommal foglalkozva, felteszem a kérdést így: Tisztességes-e a szcientológus? Egyet biztosan tudok: minden technológiája meg van hozzá, hogy azzá váljon, mivel L. Ron Hubbard írásaiban nagy figyelmet szentelt ennek. Sok vallásnak van vagy volt valamilyen technológiája arra, hogy segítsen helyreállítani az egyén ártó tettei folytán csorbult önbecsülését. Ez az, amiért gyónnak a katolikusok. A Szcientológia – lévén alkalmazott vallásos filozófia - az embert teljes szellemi szabadsághoz juttató gyakorlati technológia. Meglehetősen precíz megoldásokkal segíti az egyént etikája helyreállításában. Ez nem végcél egy szcientológus számára, hanem működési alap, mivel a szellemi szabadság felé vezető út párhuzamos etikai nívójának emelkedésével.
A válasz nem igen vagy nem arra, hogy egy akármilyen vallású ember etikus vagy sem, az viszont igaz, hogy a szcientológus úton van afelé, hogy magasabb etikai szintre jusson. Ha a vallások több ezer évvel ezelőtt ismerték volna ezt a technológiát, akkor nem jártak volna úgy, hogy némelyeknek sikerült megvilágosodniuk, míg másoknak nem.
A tiszta kéz boldoggá teszi az életet című írásában L. Ron Hubbard így ír: „Mi tett minden embert a boldogság nincstelenjévé? Fajtája, csoportja és családja erkölcsi normáinak megsértése”.
A vallások eltérően is megítélhetik az erkölcstelenség forrását. Amint az ateistáktól is, úgy a vallásos embertől is butaság elvárni, hogy automatikusan erkölcsös legyen. A kezdő szcientológuson számon kérni, hogy nem szent, ugyanolyan képtelenség, mint a Ferences rendbe ma belépőt tegnapi bűnei miatt elutasítani. Nagyon helyesen a sajtó nem közöl statisztikát arról, hogy milyen vallásúak a börtönökben ülő emberek, de ha egy szcientológusnak valamilyen ügye támad egy bíróságon, akkor ő nem mint üzletember, férj vagy akármi, hanem mint szcientológus kerül említésre. Ez persze vallási diszkrimináció. Másik oldalról nézve: a Szcientológia Egyház nem méltányolja soraiban a törvénytelenséget és felkéri az egyént etikája rendbetételére. Végső megbélyegzést azonban vallásától függetlenül senki nem követelhet valaki felett. A Szcientológia alapelvei szerint az ember alapvetően jó. Innen közelítve pedig az egyén etikája helyreállítható. A Szcientológia lelkészei számára nem az egyén konkrét bűnei érdekesek. Azok kezelendő dolgok. Az érdekes és fontos az az ember, akiről tudjuk, hogy önbecsülése megteremthető, javítható.
L. Ron Hubbard az Etika könyvben és számtalan külön írásában nyújt segítséget ehhez. Az etika technológia alkalmas a bűnözők végleges rehabilitációjára is, de nem erre készült. A társadalom túlnyomó többségét kitevő, becsületességre törekvő embereknek, szcientológusoknak vagy másoknak ad segítséget.
Egy virágzó társadalom sikeres emberénél az etika mindig is magától értetődő volt. A tisztesség, mint erős vágy, mint kritikák alapja és előtérben lévő kérdés egy társadalomban akkor merül fel, amikor már hanyatlik, mivel hanyatlása idején a tisztességet az ember már nem saját maga tartja alapvetőnek és természetesnek, hanem elkezdik előírni számára. Az emberi csoportok működéséhez szükséges előírások mellesleg már inkább az erkölcs terepe, semmint a nagyon is személyes természetű etikáé, ami viszont alapvető építőkő.
http://www.szcientologia.org.hu/