Egy választási eredmény, aminek mindenki örül

Lássuk be, a magyar választások nem éppen csodás eredményeikről híresek. Mindenki folyton elégedetlen volt az elért eredménnyel, és más sem ment, mint az elődök hibáztatása.

Kezdődött ugyebár az MDF-el. Ők az oroszokat hibáztatták az ország állapotáért - a keleti piacról való azonnali és teljes kivonulást meg is sínylettük, bár a lépés érthető volt: a magyarság hosszú-hosszú idő után teljes függetlenségre vágyott. Hát megkaptuk.

Ezek után jött az időszak, amiben az MSZP és a FIDESZ váltogatta egymást - had ne részletezzük milyen eredménnyel, mindenkinek megvan a saját határozott véleménye a kérdésben, felesleges hát feszegetni.
Annyit emeljünk ki csak, hogy itt is az "előző kormány" hibáztatása merült fel folytonos indokként, és együttműködésről nem nagyon lehetett beszélni a legfontosabb ügyektől eltekintve.

Ezért is volt örömteli, hogy az MSZP kétszer egymás után Kormányt alapíthatott. Mert bár van némi igazság az "előző kormány projektjei futnak az új kormányzat elején, így nem lehet rendes képet kapni az adott kormány eredményeiről" szlogenben - ami némileg hamisan cseng annak fényében, hogy a bizottságokban minden parlamenti párt normálisan képviselteti magát -, de erre végre nem lehetett hivatkozni. Nem véletlenül hangzott el: "Elkúrtuk"...


Vessünk egy pillantást a jelenre.

A Fidesz igen jó eséllyel megszerzi a 2/3-os többséget. Ez alatt a négy év alatt tehát egyedül képesek lesznek meghatározni az ország vezetését (feltéve hogy bejárnak a Parlamenbe, munkahelyükre dolgozni), és nem hivatkozhatnak majd arra, hogy "de bezzeg az ellenzék miatt nem tudtunk ezt vagy azt megtenni". Még ha nem is lesz meg a kétharmad, közel lesznek hozzá, így könnyen meg tudják majd szerezni azt bármilyen ésszerű javaslatukhoz, így ha technikailag nem is lesz meg a 2/3, a gyakorlatban elmondható, hogy mégis. Köszönhető ez persze annak többek között, hogy friss vér került a Parlamentbe.

Az MSZP még nem roppant össze teljesen, de lássuk be: 20% környéke igen-igen komoly visszaesés számukra. Ha nem képesek felmutatni konstruktív ellenzéki szerepet (a Fidesz kivonulási akcióihoz hasonló dolgokat például nem mutathatnak be), akkor erős a gyanúm hogy az MDF sorsára jut. Ugyanakkor most mégis boldogok ettől az eredménytől is, mert ha csak a statisztikai hibahatáron lebegő százalékkal is, de ők a "második legnagyobb párt" a 2010-es Parlamentben. Kívánom, használják ki.

Az MDF... A választások során felmerült botrányok után személy szerint nem ért meglepetésként a Dávid Ibolya egyszemélyi projektjévé avanzsált párt megsemmisülése.
A hitelvesztett SZDSZ-t meg már szóba se hozzuk.

A Jobbik radikális nacionalista pártjának 20%-a egyáltalán nem meglepő ha az ország lakóinak helyzetét nézzük. Szegénység, hitelek, vadkapitalizmus és korrupció amitől hangos a média - az lenne a csoda, ha ilyetén párt nem tudott volna komoly eredményt elérni. Ha mérsékelni tudják magukat, és egy egészséges nacionalizmust tudnak hírdetni, akár még komoly létjogosultságra is szert tehetnek mint ellenzéki erő. A nemzeti öntudat mostanában úgyis elsikkadt kis hazánkban, ellentétben bármely más európai állammal. Azonban figyelembe kell venniük minden magyar állampolgár jogait, uszítani se zsidók, se melegek, se mások ellen nem szabad.
Mindenesetre a 20% körüli eredmény igen komoly, méltán örülhetnek neki mint párt.

A Jobbik eredménye ugyanakkor mégis meglepő. Meglepő az LMP fényében, amennyiben ez az új párt új alternatívát mutat, és ez a Föld bármely nemzetének példamutató eredmény lehet. Ugyanis ha egy országban romlik a közhangulat, a történelem azt mutatja, az emberek a szélsőségek felé fordulnak. Körülbelül 10%-a a lakosságnak mégis úgy döntött, egy másféle megoldásra szavaz. Egy pártra, ami már Parlamenten kívüli tevékenységével (tehát tényleges "politikai hatalom" nélkül) is komoly sikereket tudott felmutatni - nem csak politikai téren.
Az LMP örül. Örül, mert jelen beállítottságuk alapján ők ellenzéki pártnak valók, és meg is szerezték ezt a pozíciót. Örül, mert a választások előtti időszakban legfeljebb egy olyan helyzetben reménykedhettek a felmérések szerint, mint legutóbb az MDF, azaz a Parlamenti köszöb talán-megütésében. Erre nagyot dobbantva annak majd' kétszeresét szerezték meg.

Tehát mindenki örül. A választók is, mert most egy újabb régi pártról - elvégre már a "kommunista érában" is létezett a Fidesz - derülhet ki, mire képes. Örülhetünk, mert úgy tűnik, ha csigalassúsággal is, de ténylegesen lezajlik végre Magyarországon az áhított "Rendszerváltás", ténylegesen megújhodik a teljes politikai élet.
Hogy mire megyünk vele? Az még a jövő zenéje.