Valamivel felszabadultabban ünnepelhetett az ország idén március 15-én, bár a parlament elé továbbra is csak a ’kiváltságosokat’ várták, és Budapest főpolgármesterének közönsége is csak ellenőrző pontokon keresztül juthatott hallótávon belülre. Demszky megúszta bekiabálásokkal, a tojáseső a magas árak miatt elmaradt.

Az idei március idusa sok mindenről árulkodott a küszöbön álló választások tekintetében.
A legszembetűnőbb változás a nemzeti jelleg markáns hangsúlyozása volt, ami szöges ellentétben áll a hazai politikai elit eddigi nyugatmajmolásával. Ennek oka feltehetően a nemzetközi liberális eszmék hazugságainak világméretű lelepleződésében és válságában keresendő. Az egészséges nemzeti összefogásban nagy erők rejlenek, ami döntő szerepet játszhat a szétrabolt ország fennmaradásért való küzdelmében, csak a felszínes túlzások ürességére kell majd ügyelni.

Amennyiben a március 15-i rendezvényeken résztvevőket reprezentatív mintának tekintjük, úgy az ünnep a várható szavazás elő vetületeként is értelmezhető. Ez alapján fölényes Fidesz győzelem várható és a Jobbik második helyezése is biztosnak tűnik. Az MSZP harmadik befutóként ünnepelheti majd létezését, megelőzve az éppen MDF-et erősítő egykori szövetségesét, akiknek ez a kiváltság már együtt sem biztos hogy megadatik.

Új színfolt az LMP (lehet más a politika), akikre érdemes odafigyelni, mert minden kezdeményezés számít, ami a politikai megújhodás irányába hathat.
Jelenleg ugyanis nincs olyan párt, ami komolyabb társadalmi elvárásoknak megfelelne, mivel a mai magyar politikai trendi a közösségi kritériumoktól elszakadt öncélú bumburnyákság.

Van egy álbaloldali MSZP, ami az elszámoltatások folyományaként remélhetően eltűnik, van egy többszörösen leszerepelt Fidesz, ami Orbán szónoklataiból, ill. az MSZP gazemberségeiből él meg, és van egy színpadiasan szélsőséges Jobbik, ami képtelen a társadalom egészének megszólítására.
Valóban nagy szükség lenne egy olyan erőre, ami meg tudná mutatni, hogy kis hazánkban lehet más is a politika. Hogy erre az LMP képes lesz-e az hamarosan kiderül. Aki még nem sorolt egyik fan clubhoz sem, az adhatna nekik egy esélyt, veszteni való nincs, az MDF-SZDSZ-es saláta mixnél csak jobbak lehetnek.

- Az elhangzott ünnepi beszédek is tanulságosak voltak.
Orbán ismét összerántotta magát egy beszéd erejéig, százezres közönsége itta minden szavát. Kimaradt azonban az oktatási ellenreform elképzelés, amivel pár napja még Hilleréket riogatták. Orbán talán rájött, hogy szakmai dolgokról még taktikusabb hallgatni. Nemzeti érzéssel kapcsolatos csúsztatása viszont pontosításra szorul, szégyenkezni valója ugyanis nem a népnek van, hanem annak a politikai vezetésnek, ami 20 év alatt oda juttatta az országot ahol most éppen vegetál. És ebbe a politikai csürhébe bele értetik a Fidesz is.
A Fidesz nyilván jobb lesz, mint az alulmúlhatatlan MSZP volt, meg hát egy kifosztott országot is nehéz lenne tovább fosztogatni. A kérdés most már inkább az, hogy a Fidesz képes lesz-e egyáltalán megtartani az országot. A németek pl. szívesen vásárolnának Görögországból. Itt már nagyon nem babra megy a játék. Képes lesz-e a Fidesz szembeszállni az IMF-fel, vagy a többi hitelezővel és országra telepedett befektetővel, akiknek a ’tanácsadásai’ és összefonódásai eredményezték a jelenlegi eladósodott és nincstelen állapotot.
És senkinek se legyen illúziója, Orbán ugyanazon az oldalon áll, elszigetelve magát a világ másik felétől.

- A Jobbik talán Táncsics Mihály márciusi ifjak általi kiszabadításán fellelkesülve jelölte ki egyik célként a jelenleg raboskodó Budaházy kiszabadítását.
Vannak akik szörnyülködnek, mások talán mosolyognak ezen. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt a tényt, hogy Gyurcsány Ferenc MSZP-je 2006-ban a lakosság félrevezetésével nyert választást, 2009-ben pedig törvénytelenül juttatták hatalomra Bajnai Gordont. Gyurcsány rezsimszerű hatalom bitorlása miatt 2006 őszétől eldurvultak a rendőri intézkedések, és a polgári engedetlenségek is. Amennyiben hivatalos bizonyítást nyerne a nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon törvénytelen eszközökkel kerültek hatalomra, akkor Budaházi szerepét igencsak át kellene rajzolni.
A Fidesz hatalomra kerülése esetén ez nem valószínű hogy megtörténik, mert a demokratikus eszközök pont Orbán és pártjának tehetetlensége miatt fuccsoltak be.
Budaházi felmentéséből pedig logikusan következne a demokratikus garanciákat jelentő intézmények kudarca, ami elsősorban Orbán Viktor és Sólyom László felelősségét jelentené.

- Az MSZP talált egy zugot a fővárosban, ahol az ezer odabuszoztatott fanatikus bizonyos kameraállásból tömegnek tűnhetett, elhitetve az országgal, hogy többen vannak mind amennyien. Mesterházy stílusán erősen átütött visszavonult(?) mestere karakterisztikája, beszédét meghatározta a Fidesz-Jobbik diktatúrájától való beteges rettegés. A színpadias előadás a Rákosi-korszak önkritikáját és nyíltságát felidézendő elemként a párt korrupciós ügyeire is kitért, bár a nagy elődöktől eltérően nevesítés nélkül.
Az ünnepi beszéd utáni fáradt tekintetek alapján további csökkenés várható az MSZP által butított szerencsétlenek számát illetően.

- Az LMP is bekerült egy-két tudósításba, és közönség tekintetében überelni látszott az MDF-SZDSZ összevont bázisát. Az ünnepi beszéd vágatlanjához még nőniük kell, de addig is néhány gondolat a programjukból: korrupció visszaszorítása, romák és nem romák közötti békés együttélés biztosítása, stabil munkahelyek teremtése, szegények leszakadásának megakadályozása stb.

Bokros Lajos, az MDF frontembere és a Fidesz egyetlen alternatívája olvasó szemüvegében mondott beszédet, feltehetően ezért szólította tömegnek a járókelőkkel együtt pár tucatot kitevő megjelentet, akik közül erre többen felkapták a fejüket.

Az ünnep elmúltával már csak az a kérdés, hogy meddig kell még várni ahhoz, hogy tényleg ünnepelhessen az ország…

Across