Sokféle toplista készült már, fontos és kevésbé fontos emberekről. A következő lista a rövid indoklással egyszerű szempontok alapján készült magyar államfőkről aszerint, hogy irányításuk alatt milyen potenciálra tett szert, ill. milyen tekintélyt vívott ki magának az ország.

1- I. (Szent) István Király (1001-1038)
Indoklás: Társadalmi rend kialakítása, megszilárdítása, az egységet bomlasztó erőkkel való leszámolás, külső fenyegetettség elhárítása, az ország tekintélyének jelentős növelése.

2- Károly Róbert (1310-1342)
Indoklás: Kiskirályokkal történő leszámolás, a tatárjárás utáni kaotikus állapotok felszámolása, az ország megerősítése, aranyforint és ezüst garas bevezetése. Az ország tekintélyének növelése.

3- I (Szent) László (1077 – 1095)
Indoklás: A rend megszilárdítása, az ország megvédése külső ellenségtől (besenyők), határok kiterjesztése az Adriáig. Az ország tekintélyének növelése.

4- I. (Nagy) Lajos (1342-1382)
Indoklás: Sikeres hadjáratok egészen Nápolyig, katonai segítség a lengyeleknek, Pécsi egyetem. Az ország tekintélyének növelése.

5- Hunyadi Mátyás (1458-1490)
Sikeres hadjárat a törökök ellen, nyugati terjeszkedés, belső stabilitás megteremtése, de – elnyúló háborúskodás, súlyos adók, nemesi felkelések. Az ország tekintélyének növelése.

6- (Könyves) Kálmán (1095-1116)
Indoklás: Belső rend megerősítése szigorú törvényekkel, perszonálunió Horvátországgal az ott élők kiváltságainak elismerésével. Az ország tekintélyének növelése.

7- Géza fejedelem (970-973)
Indoklás: Központi hatalom megszilárdítása, szomszédokkal való békés kapcsolatok kialakítása (házasságpolitika), az európai beilleszkedés előkészítése, de a behódolás kizárásával.

8- Kádár János, (1956-1987)
Indoklás: A nagyhatalmi függőség ellenére viszonylag szabad kül és belpolitika megvalósítása, erős gazdasági és katonai potenciál, korábban nem tapasztalt általános jólét és biztonság. Az ország tekintélyének növelése.

9- I. Ulászló (1440-44)
Indoklás: Sikeres hadjárat a török ellen, bár – elsősorban Hunyadi Jánosnak köszönhetően.
(A király az 1444-es Várnai csatában életét veszti.) Az ország tekintélyének növelése.

10- Luxemburgi Zsigmond (1387-1437)
Indoklás: Török elleni felkészülés – de sikertelen hadjárat.
1411 – német királlyá választják, 1419 – Cseh királlyá választják, 1433 – Német-Római császárrá választják, de a sok funkció miatt destabilizálódik.


Az alsó tabellán az ország helyzetének romlása, ill. annak elkerülhetősége voltak a fő mérlegelési szempontok. A rangsor a legaljától megy felfelé.

1- Szálasi Ferenc (1944-45) zavart személyisége miatt a megszálló németek csak jobb híján segítették hatalomra. Rövid ideig tartó nyilas rémuralmát a történelem pillanatok alatt elfújta, a deportálások és a háború esztelen folytatása azonban így is jelentősen növelték az áldozatok számát és a pusztítást.

2- Gyurcsány Ferenc (2004-2009) az egyetlen államfő a világon, aki beismerte hogy szélhámossággal szerezte választási győzelmét, sőt ebből később erényt próbált kovácsolni. A már korábban ’lekopasztott’ országot látványosan eladósította, a katonai potenciált lenullázta, a rendőrséget karhatalommá degradálta. Irányítása, vagy inkább harácsolása alatt az ország Európa koldusává vált, ami folyamatos támogatásra szorul.

3- Tisza István (1913-17) a nemzetiségek és munkásság elnyomásával, ill. reformképtelenségével osztotta meg a társadalmat az első világháború kirobbanásakor. A háború utáni jelentős terület és népesség vesztés részben politikájának eredménye.

4- Rákosi Mátyás (korszaka ~1947-1956) személyi kultusza az 1956-os népfelkeléshez, majd az orosz katonai beavatkozáshoz vezetett. Kommunizmusának egyes elemei máig fellelhetők a magyar politikában (idegen hatalmak kiszolgálása, hazai értelmiség háttérbe szorítása, a társadalom igényeivel szembeni közönyösség, választási csalás, önkényeskedés).

5- Antal József (1990-93) kormányzása alatt az ”ejtőernyőzéssel” dilettáns pártkatonák kerültek a vállalatok vezetői székeibe. A felerősödött kontraszelekció versenyképtelenné tette a magyar gazdaságot, megteremtve a külföldi invázió feltételeit. Kisajátítások, a politikai elit összefonódása a szervezett bűnözéssel, uram-bátyám kapcsolatok jellemezték kormányzását.

6- Horn Gyula (1994-98) Privatizáció keretében kisajátították vagy külföldi befektetőknek adták el a magyar vállalatok nagy részét, a lakosságot kizsigerelték. Az ország ekkor vált gyarmattá.

7- II Lajos (1516-1526) A belső széthúzás és viszálykodás miatt az ország és a királyi udvartartás is lerongyolódott, a terjeszkedő török birodalom prédájává vált.

8- IV Béla (1235-1270) nem vette komolyan a tatárokról szóló híreszteléseket, felkészületlen seregének szétverése után azok feldúlták az ország keleti részét. A nyugati részen viszont több vár is ellenállt, ami később lehetővé tette az ország talpra állítását.

9- II Ulászló (1490-1516) nem tudott mit kezdeni a megörökölt fekete sereggel, ami így szétzüllött az országgal együtt. Az urak és parasztok között elmérgesedett viszony a Dózsa féle parasztfelkelésben tetőzött. A paraszti sereg szétverése jelentős erőket forgácsolt szét a török betörés előestéjén.

10- IV (Kun) László (1277-1290) maga is a széthúzást táplálta, végül azok a kunok gyilkolták meg, akiknél menedéket keresett.

Magyarország a török megszállás óta idegen hatalmak dominanciája alatt áll. 1990-ben valójában 'falka' váltás történt, melynek szükségszerű következménye volt a rendszerváltás. (Ez magyarázza, hogy több pártra szakadtan lényegében ugyanaz a politikai klientúra maradt hatalmon a holdudvarával.)
A domináns hatalmak ellenében a magyarság érdekeinek érvényesítéséért leghatékomyabban fellépő vezetők:
Báthory István (1575-1586), Bocskai István (1605-1606), Bethlen Gábor (1620-1629), I. Rákóczi György (1630-1647), II. Rákóczi Ferenc (1703-1711), Batthány Lajos (1848-1849), Horthy Miklós (1920-1944), Kádár János (1956-1987).


Érdekes megfigyelni, hogy a top 10-be csak egyetlen 'újkori' politikus került, mégpedig a ’hivatalosan’ legjobban támadott, míg az alja tíz nagyrészt a közelebbi múlt vezetőiből áll. Az aránytalanság jelzi, hogy a politikai elit idegen érdekek szolgál. Orbán Viktor egyenlőre nem látszik a tabellán, megjelenése Gyurcsány körül lesz várható...