Tőkés László elismerése Szili Katalinnak
Tőkés László EP-képviselő szintén fontos eredménynek tartja a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának, valamint a Duray Miklós kezdeményezésére megalakuló Kárpát-Medencei Szórványtanácsnak a létrehozását.
A határon túli közösségeink jobbal várják el Magyarország Kormányától, hogy a magyar külpolitika hármas prioritásának elvéhez visszatérve, illetve a három megbomlott egyensúlyát helyreállítva: az elszakított nemzetrészek ügyét az eddigieknél hangsúlyosabban és hatékonyabban képviselje és támogassa.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Európai parlamenti képviselővé való megválasztatása nyomán Tőkés László első ízben vett részt a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésein, melyekre 2008. szeptember 12–13-án, Budapesten került sor, dr. Szili Katalin országgyűlési elnök vezetésével. A KMKF Állandó Bizottságának tanácskozásán és plenáris ülésén magas szinten képviseltette magát a magyar kormány – többek között Kiss Péter kancellária-miniszter által.
A plenáris ülésen elhangzott felszólalásában EP-képviselőnk elismerését fejezte ki aziránt, hogy a házelnök indítványára az Országgyűlés saját állandó intézményévé avatta a KMKF-et. Elismerésre méltó az a szoros együttműködés, mely a Fórum keretében az anyaországi és a határon túli magyar nemzeti képviseletek között kialakult, mely talán csak a különböző pártállású európai parlamenti képviselők – köztük Gál Kinga, Tabajdi Csaba, Szent-Iványi István, valamint a felvidéki és erdélyi képviselők – kisebbségi magyar ügyekben való szoros közreműködéséhez hasonlítható, Brüsszelben és Strasbourgban.
Tőkés László EP-képviselő szintén fontos eredménynek tartja a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának, valamint a Duray Miklós kezdeményezésére megalakuló Kárpát-Medencei Szórványtanácsnak a létrehozását. Intézményesülő összmagyar együttműködésünk ezen új alakulatai önmagukban is értékesek – jelentőségük viszont még inkább megnő, hogyha figyelembe vesszük, hogy létrejöttük az előzőleg eltörölt olyan nemzeti intézmények hiányát hivatott pótolni, mint amilyenek a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Állandó Értekezlet, valamint a határon túli magyarság támogatását szolgáló alapítványok voltak.
Az egybevetésből kitűnik, hogy a magyar kormány határon túli politikája, másfelől a Magyar Országgyűlés, illetve a KMKF által képviselt Nemzeti Együttműködés Koncepciója éles ellentétben áll egymással. Hasonló ellentét feszül a kettős állampolgárság és az autonómia vonatkozásában tanúsított kormányzati és országgyűlési/KMKF álláspontok között. Ennek láttán okkal és joggal tevődik fel a kérdés: lesz-e kellő politikai akarat a – kisebbségbe szorult – magyar kormányban arra, hogy a KMKF által egyhangúlag támogatott nemzetpolitikai törvény tervét magáévá tegye és törvényerőre emelje? A kétséget növeli az a körülmény, hogy az immár hatodik évébe érkezett KMKF nemzetstratégiai koncepciójának törvénybe ültetése évről évre további késedelmet szenved. Márpedig a jelenlegi, tartós kormányválság sem igen kedvez Szili Katalin házelnök nagyralátó célkitűzései megvalósulásának.
Mindezeket szem előtt tartva, határon túli közösségeink jobbal várják el Magyarország Kormányától, hogy a magyar külpolitika hármas prioritásának elvéhez visszatérve, illetve a három megbomlott egyensúlyát helyreállítva: az elszakított nemzetrészek ügyét az eddigieknél hangsúlyosabban és hatékonyabban képviselje és támogassa. Ezzel együtt határon túli képviseleteink legfőbb feladata az eddigieknél is tudatosabb összefogás nemzetpolitikai céljaink szolgálatában – a KMKF, továbbá a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács keretében. Mindez elengedhetetlen előfeltétele az ún. magyar ügy további nemzetköziesítésének és európai szinten való érdemi és eredményes képviseletének.
Brüsszel,
2008. szeptember 16.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
