Románia magyar munkaerőt keres

- Európa tele van román állampolgárságú munkavállalóval. Hazájukban azonban éppen a strukturális munkaerőhiány miatt torpant meg a gazdaság dinamikus fejlődése - nyilatkozta az Infórádióban a Kopint-Tárki kutatója.

A világ, de inkább Románia nagyot változott. Románia a munkaerőhiány miatt már a magyar munkavállalókra is számít a nyugati területeken. Ráadásul Magyarországnak ezen megyéiben az átlagosnál magasabb a munkanélküliség, így egyre gyakoribb, hogy Romániában foglalkoztatják a magyarokat.

A Figyelő.net beszámolója alapján Nyugat-Romániában (Arad, Bihar (Bihor), Szatmár (Satu Mare), Temes (Timis) megyék) már nincs szabad munkaerő, ezért tárt karokkal várják a szakképzett magyar vendégmunkásokat. Az adózási kedvezőek is sokkal kedvezőbbek keleti szomszédunknál mint hazánkban. Így Kóka János hiába próbálja a határon túli magyarok magyarországi munkavállalásával erősíteni. A romániai alacsonyabb adóterhek és költségek miatt még az sem számít, hogy az ittenieknek magasabb bért kell fizetni.

A partiumi Pécska, amely egyben Battonya testvérvárosa is, külföldi befektetők bevonásával olyan ipari parkot alakított ki, amelybe kimondottan Magyarországról várnak munkásokat – írja a Figyelőnet. Románia nyugati felét komoly munkaerőhiány sújtja, addig Battonyán és a többi viharsarki településen átlagban a munkaképesek több mint 20 százaléka nem talál magának rendszeres munkát. A Békés megyei Battonya csupán 15 kilométerre fekszik a 13 ezer lakosú Arad megyei Pécska (Pecica) városától.

Idén tavasszal az olasz befektetők által alapított, autókarosszériákban utazó Silmet Romania SRL verbuválni is kezdte Battonyán a műszaki végzettséggel rendelkezőket. - Nagy szervezés folyt, de mivel nincs konkrét munkaügyi megállapodás a két ország között, az elképzelés dugába dőlt – nyilatkozta a Figyelőnek a búzaégetésről is elhíresült Karsai József, battonyai polgármester, aki egyben annak a pártnak az országgyűlési képviselője, amelyik 23 millió román tömeges Magyarországra való áramlásával manipulálta a kettősállampolgársággal kapcsolatos népszavazást. A témában érdekes lehetne Lamperth Mónika, szociális és munkaügyi miniszter véleménye is.

Antal Péter, Pécska alpolgármestere szerint előrelépés azért sem történhetett, mert bár az ipari parkban szeptember elején nyitja meg kapuit az első üzem, a Silmet csak jövőre indítja be a munkát. Azt a román település alpolgármestere sem tagadja, hogy a munkaerő-piaci gyakorlat meglehetősen nehézkes és hosszadalmas. De hiába a bukaresti hatóságok ellenállása, a befektetőket az olcsó munkaerő, a kézben tartott infláció, a villámléptű román gazdaság éppúgy vonzza, mint az egyelőre alacsony ingatlanárak. A Figyelőből megtudhatjuk, hogy egy zöldmezős romániai beruházás területének négyzetméteréhez akár 10 euróért is hozzá lehet jutni, bár a frekventáltabb részeken már a 40-50 eurós ár sem ritka. Emellett különösen csábítóak a barátságos közterhek. A pécskai alpolgármester biztos benne, hogy a helyi ipari parkban sokan fognak dolgozni a határon túlról. Míg betanított munkást még csak-csak találni helyben is, szakképzett munkaerő már kizárólag Magyarországról érkezhet.

Mindezek ismeretében a befektetők még arra is hajlandók, hogy a magyar dolgozóknak kifizessék a kötelező 400 eurós minimálbért, miközben ugyanennek a mértéke a román állampolgárokra vonatkozóan 150 euró.

Romániában a június végére 4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, keleti szomszédunk belsőbb vidékein rosszabb a helyzet, lényegesen kevesebb a munkahelyteremtő külföldi beruházás. A befektetők egyelőre nem vállalkoznak arra, hogy mélyebbre menjenek, főként a messze nem első osztályú helyi infrastruktúra miatt.

Battonya és környékéhez kapcsolódik a hír, hogy a helyiek a Mollal közösen helyi energiatermelési rendszer létrehozásában gondolkodnak. A csökkentett metántartalmú földgázra alapozott szisztéma próbaüzeme hamarosan elkezdődhet, és optimista becslések szerint akár a jövő évben élesben is működhet a rendszer. A hivatalos árnál legalább 40 százalékkal olcsóbb energia talán még a könnyen mobilizálható munkaerőnél is vonzóbb lehet a külföldi befektetők szemében. Battonyán egyelőre jobbak az infrastrukturális adottságok, mint a határ túloldalán. Mindezt sok aradi lakos is felfedezte, mint ahogyan azt is, hogy romániai munkahelyük könnyebben közelíthető meg Battonyáról, mint a megyeszékhely egyik-másik kieső városrészéből, például Újaradról. - Öt éve még a diliházat javasoltam volna annak, aki azt állítja, bő két év alatt több mint 200 házas aradi kolónia alakul ki nálunk – közölte a lappal Karsai József.. Ma Battonyán albérletet szinte csak elvétve lehet találni.

Ezért is fűz nagy reményeket Karsai József a testvérvárossal, Pécskával közös tervekhez. A foglalkoztatási helyzet javítása mellett közös, uniós égisz alatt zajló mezőgazdasági projektben is érdekeltek, a távlati tervek között szerepel továbbá a megszűnt vasúti összeköttetés felélesztése.

Határon átnyúló kistérségi társulás alapított Románia uniós csatlakozása után négy Békés megyei település (Battonya, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és Nagykamarás), közösen hat román faluval, várossal.