Nyílt levél a Négy Mancs Alapítványnak

Tisztelt Négy Mancs Alapítvány!

Állatvédőnek lenni tiszteletet érdemlő, embert próbáló feladat. Hiszen nem elég, hogy a dodó már kihalt, kipusztulás fenyegeti a bálnákat, de veszélyben vannak többek közt az erszényes ördögök, a kakapók és a bájos pandamacik is.

Nem irigylem hát Önöket, mert aki az állatvédelem ügyét felvállalja, nagy fába vágja a fejszéjét. S minthogy ahol dől a fa, hull a forgács, azonképpen nemes és végtelenül hasznos feladatuk végzése közben Önök is követnek el sajnálatos hibákat.

Megható azon igyekezetük, amellyel a kényszertömött libák pártjára álltak. Az embernek könny szökik a szemébe, ha arra gondol, hogy vannak még olyan derék emberek, akik a rozsomákok és a kacsacsőrű emlősök mellett még a haszonállatok lelkivilágával is törődnek. Saját bevallásuk szerint az a céljuk, hogy véget vessenek a kényszertömésből származó termékek forgalmazásának az európai uniós országokban, így próbálván megvédeni a kényszertöméstől a hazai libákat.

Figyelmükbe ajánlom, hogy Franciaországban sokkal rosszabb libának lenni, mint hazánkban, hiszen ott nem hogy senki nem védi meg a kényszertömött szárnyasok szabadságjogait, de az ottani kormány még törvényi garanciákat is lefektetett a francia libamáj védelmében - Önök szerint nyilván állatellenes módon. A spanyol bikák szabadságjogi helyzete még a francia libáknál is rosszabb, hiszen a bikaviadalok jogi védelmet élveznek mindennemű állatvédelmi tevékenységgel szemben. Szegény-szegény spanyol bikák.

No de igazuk van, nem lehet egyből a világ összes elnyomott állatát megváltani. Ezért koncentrálnak Önök a kényszertömött magyarországi libák felszabadítására.

Nemesnek vélt szándékuk azonban roppant balul sült el, talán azért is, mert Önöknek alapvető ismeretei sincsenek a mezőgazdaságról. Biztosan nem tudják azt, hogy a libát nem elég szépen megkérni, hogy legyen kedves annyi táplálékot magához venni, amennyi a vágósúly eléréshez szükséges. Amennyiben viszont nem szabad un. kényszertömést foganatosítani a szép szóra nem hallgató jószággal szemben, akkor a libatartók ezrei szépen csöndesen csődbe fognak menni, és vagy elmennek állatvédőnek – amit nem tartok valószínűnek, lévén hogy ez a szakma kissé túltelített – vagy az éhhalált elkerülendő felkötik magukat az első fára. Bár azelőtt még lehet, hogy lesz egy-két keresetlen szavuk Önökhöz.

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a szemébe tudnának-e nézni annak a több száz, a közelmúltig a libatömő-ágazatban dolgozó embernek, akik már most elvesztették a munkájukat az Önök liba-felszabadító kampányának köszönhetően. Gondolkodtak már azon, hogy ezek az emberek találnak-e új munkát, s ha nem, miből etetik gyerekeiket? Ugye, ilyen kellemetlen gondolatok meg sem fordultak az Önök fejében, amíg légkondicionált irodájuk kényelmes plüssfoteljában hátradőlve morfondíroztak az állatok kizsákmányolása elleni harcuk következő lépésén? Ha a munkanélkülivé lett libatömők gyermekei az éhségtől hangosan sírnak majd, meghallják a sírásukat, vagy a kényszertömött libák gágogását akkor is mindennél hangosabbnak vélik?

Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy Önök nem helyből okoznak annyi kárt, mint más nekifutásból. Mert lám, a libamájat exportáló európai országok igen jól fognak járni akkor, ha Önöknek sikerül tönkrevágni a teljes magyar libatermelő ágazatot, hiszen akkor majd a magyar emberek francia, bolgár, meg ki tudja milyen libamájat fognak venni, persze a mainál jóval drágább áron. Ráadásul, miután tönkretették a libatermelőket, takarmányból is kevesebbre lesz szükség, így a takarmánynövényeket termelő gazdák jó része is szedheti a sátorfáját, és új megélhetés után nézhet.

Az Önök által okozott problémát tovább súlyosbítja, hogy a libatartók többsége – köztük számos fiatal gazda, akiknek a sorsáért a Kisgazda Polgári Egyesület Ifjúsági Tagozata különösen is aggódik - az uniós állatjóléti intézkedések teljesítése végett jelentős hiteleket vett fel, amelyeknek visszafizetésére a piac beszűkülése esetén semmi esélye sincs.

Kíváncsian várom, beismerik-e nyilvánvaló felelősségüket a libatömő-ágazatban kialakult tragikus helyzetért, és arra is kíváncsi vagyok, mi módon próbálják meg jóvátenni azt a mérhetetlen kárt, amit dilettáns felvetésükkel okoztak a hazai mezőgazdaságnak, a magyar gazdáknak.

Chladek Tibor
a KPE Ifjúsági Tagozatának
országos elnöke

Kapcsolódik:

Vincze László a libatömők pártján
A baromfi-feldolgozás Magyarország húzóágazata, és jórészt exportra termel, elfogadhatatlan az a hozzáállás, amit a kormány és a szaktárca tanúsított a Négy Mancs által kirobbantott libamájügyben. Legyen Hungarikum a libamáj!

Állatvédők játékszere a libatartó ágazat
Miért engedi a kormány, hogy az egyes állatvédőnek mondott szervezetek játékszerévé váljon a libatartó, libatömő ágazat? Több ezer libatartó család munkája is feleslegessé válhat.