„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”

(Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke 2006. júniusában így reagált a munkaadók felvetéseire az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén.)


A Menedzsment Fórum beszámolt róla, hogy ezrével költöznek a magyar cégek Szlovákiába. A fórum honlapja szerint úgy tűnik, hogy a parlamenti jóváhagyás előtt a jövő évi adótörvények sem enyhítenek a hazai vállalkozások terhein. Ezért könnyen elképzelhető, hogy még az eddiginél is több hazai cég dönt úgy, hogy a kedvezőbb adózási szabályok miatt Szlovákiába teszi át székhelyét.

Szlovákiában ugyanis jóval kedvezőbbek az adókulcsok, így az ott bejegyzett vállalatok az itthoninál nagyobb nyereséggel dolgoznak, nem beszélve a gépjárművekre vonatkozó, szintén barátságosabb rendelkezésekről. Az áttelepült gazdasági társaságok többsége azonban ténylegesen továbbra is Magyarországon folytatja tevékenységét. A magyarok közül legtöbben a kereskedelem, a fuvarozás, az építőipar és az üzletközvetítés területén alapítanak céget Szlovákiában.

A Menedzsment Fórum felhívja arra a figyelmet, hogy különbséget kell tenni azok között, akik ténylegesen határainkon túl vágnak bele valamilyen üzleti tevékenységbe(például: éttermet, autószalont nyitnak), valamint azok között, akik csak a kisebb adószint miatt tették át központjukat Szlovákiába. Fő célpontok a magyar többségű, könnyen megközelíthető Dunaszerdahely és Párkány városok

A Felvidéken a tevékenységi körök meghatározása is jóval egyszerűbb, mint Magyarországon, noha bizonyos munkák engedélyhez kötöttek, sokszor feltétel a szakképesítés és a szlovák nyelvtudás.

Magyarországon a 16 százalékos társasági adó mellé tavaly ősz óta négy százalék szolidaritási adót is kell fizetni, ráadásul a kivett nyereséget 25 (esetenként 35) százalékos osztalékadó is terheli, addig Szlovákiában a társasági adó csupán 19 százalék. Fontos megemlíteni, hogy Szlovákiában az iparűzési, a szolidaritási- és osztalékadó ismeretlen fogalom, és az ügyvezetőknek sem muszáj alkalmazásban lenniük. Az elvonások miatt a belföldi vállalkozások a megtermelt haszon mindössze 40-50 százalékát vihetik haza, miközben a szlovákoknál ugyanez az arány 81 százalék. Csak a társadalombiztosítási befizetések terén van előnye Magyarországnak, mivel a hazai 29 százalékkal szemben ez északi szomszédunknál 35 százalék.

Szlovákiai céges autóval is sokat lehet spórolni, mivel nincs regisztrációs adó, továbbá a benzin áfa-tartalma is visszaigényelhető.

Szlovákia rendkívül vonzó célpont a magyarországi befektetők számára, a Menedzsment Fórum G-Finance s.r.o. nevű, szlovákiai cégalapításra specializálódott vállalkozás honlapjára hivatkozva azt írja, hogy eddig 9 ezer magyar, több tízezer olasz és osztrák cég döntött a szlovákiai cégbejegyzés mellett.

Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Veres János is örül a hírnek?

Kapcsolódik:

Ausztriában fognak magyar autót gyártani
Kedvezőtlen magyarországi gyártási feltételek, bizonytalan gazdasági helyzet. Az osztrákok támogatják a gyártást, ezáltal osztrák munkahelyek létesülnek. 2008-ban mintegy ezer autó összeszerelését tervezik. Már nem csak Szlovákiába mennek….