Magyar EP-képviselők tiltakoznak a csángók megfélemlítése miatt
A képviselők beadványából kiderül, hogy a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket.
Az Európai Bizottság elé került a nagypataki csángók ügye.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Az Erdély Online beszámolt róla, hogy Olajos Péter (MDF), Duka-Zólyomi Árpád (MKP), Gál Kinga (Fidesz), Sógor Csaba (RMDSZ) és Tőkés László (független) európai parlamenti képviselők sürgős, írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz a romániai Nagypatakon folyó iskolán kívüli magyar nyelvoktatás ellehetetlenítése és a csángó magyar diákok megfélemlítése miatt. Meg kell említeni, hogy az ügyben a magukat liberálisnak valló SZDSZ-es képviselők, illetve a szocialisták nem tiltakoznak.
A romániai Nagypatak településen a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége 2007 novembere óta szervez fakultatív magyar nyelvű oktatást az ott élő csángó magyar kisebbség számára. A nyelvórákat két magyarországi tanító tartja önkéntes alapon a szövetség által bérelt ingatlanban az állami oktatási órák befejezése után. A magyar nyelvórákon a diákok szabad akaratukból vesznek részt, az oktatási program a közelmúltig fokozatosan fejlődött, a résztvevők száma nőtt.
Az EP képviselők beadványából azonban kiderül, hogy a településen egy bejegyzés alatt álló szervezet a magyar nyelvű oktatás megszüntetését szeretné elérni, megzsarolták és megfélemlítik az oktatásban részt vevő diákokat és szüleiket. A nagypataki állami iskola pedig a közelmúltban helyet adott egy olyan találkozónak, ahol igyekeztek lebeszélni a gyermekeket a magyarórákon való részvételről. A sorozatos fenyegetések hatására a szövetség 2008. február 26-i foglalkozásán már csak egy diák vett részt, és az oktatás helyszínéül szolgáló épületet - mely egyben tanítók lakhelye is - ismeretlenek kővel dobálták meg.
A diákok beszámoltak arról is, hogy a román iskolában több tanár is rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba büntetésképpen azok számára, aki részt vesznek a délutáni magyarórákon. Az írásbeli kérdés benyújtását kezdeményező Olajos Péter felháborítónak nevezte a történteket, hangsúlyozva, hogy azokat a gyerekeket igyekeznek eltántorítani az anyanyelvi oktatásban való részvételtől, akik délutáni szabadidejüket feláldozva próbálják gyakorolni azt, ami az állami oktatásban számukra nem lehetséges: a magyar nyelvtanulást.
A képviselők szerint a fenti eset súlyosan sérti az Európai Unió alapjogi chartájának 22. cikkét, amely kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleségét, ezért a bizottság sürgős intézkedését kérték a hasonló jelenségek megakadályozására a 2007. január 1. óta uniós tag Romániában.
Az erdely.ma tudósított róla, hogy Csángóföldön továbbra is megfélemlítik a gyerekeket és szüleiket. Diószegen március 6-ig 30 gyermek járt magyarórákra. De szerdán és csütörtökön az iskolában valamint az esti misén felelősségre vonták őket és szüleiket, s ezzel elérték, hogy a gyermekek nagy része tegnap már nem ment el a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által bérelt házba a magyar oktatásra.
Az iskolai kampányolás után a helyi pap arról prédikált, hogy fülébe jutott: a „szektás magyarok" meg akarják venni azt a házat, ahol az általa nem engedélyezett tevékenység zajlik. A pap azt mondta, hogy Diószegen ő az irányító, s a magyarórákat nem engedélyezi. Kijelentette: ameddig a tanárok nem hoznak a püspöktől egy papírt, hogy „ilyen órákat” tarthatnak, addig ő ellenáll.
Az események a 8 évvel ezelőtti csángóföldi „hőskorra” emlékeztetnek, most, amikor már Románia is az Európai Unióhoz csatlakozott és annak értékrendjét formálisan elfogadta.
