Liechtensteini tanulmányutat Göncz Kingának

1993-as megalakulása óta Szlovákiát már több mint 170 állam ismerte el diplomáciailag, az európai miniállam Liechtenstein, ezt azonban még mindig nem tette meg, és nem is készül rá. Liechtenstein azt követeli Szlovákiától és Csehországtól, hogy kárpótolják, illetve adják vissza állampolgáraiknak azokat a javaikat, amelyeket a Benes-dekrétumok alapján koboztak el tőlük 1945-ben.

Liechtenstein azt követeli, hogy Csehszlovákia két utódállama ismerje el, hogy a hercegség semleges állam volt a második világháború alatt és állampolgárai nem német nemzetiségűek voltak. A háború után a német – és magyar – nemzetiségű embereket fosztották meg jogaiktól és kobozták el vagyonukat. Egyes adatok azonban arra utalnak, hogy morvaországi liechtensteini állampolgárok a második világháború előtti népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vallották magukat.

- Szlovákia jogorvoslati rendszere nem teszi lehetővé a kárpótlást az 1948 előtti évekre vonatkozólag – zárta rövidre a kérdést szokásához híven Ján Škoda, a szlovák külügyi szóvivő.

1992. december 31-én, Csehszlovákia felbomlása után létrejött két utódállama, Csehország és Szlovákia elutasítja a jogfosztó Benes-dekrétumok hatálytalanítását, valamint elutasítják a rendeletek elítélését, sőt a két ország megtagad bármilyen nemű kárpótlás kifizetését a meghurcoltak részére.

A Benes-dekrétumok kérdésének mielőbbi tisztázását szeretné Ausztria és Németország is. Magyarország csak hallgat (Köszönhetően a Horn-kormánynak, a magyar-szlovák alapszerződés megkötésekor, Magyarország de facto elismerte, hogy hatályban vannak a dekrétumok). Egyértelmű, hogy hazánk a liechtensteini utat már nem járhatja, de a jelenlegi passzív külpolitika is felfoghatatlan, a Benes dekrétumok pedig élnek!

Ilcsik Dávid Csaba

„Bude třeba vylikvidovat zejména nekompromisně Němce v českých zemích a Maďary na Slovensku, jak se jen likvidace ta dá v zájmu jednotného národního státu provést!“

„Szükséges lesz mindenfajta kompromisszum nélkül likvidálnunk a németeket a cseh országrészekben, és a magyarokat Szlovákiában, olyan mértékben, amennyire ez a likvidálás a csehek és szlovákok egységes nemzetállama érdekében végrehajtható.”

Eduard Benes, 1946. május 16., Prága

A benesi dekrétumok és a kassai kormányprogram
részlet

„A köztársasági elnök 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma
Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről (…)
2. §
(1) Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik e dekrétum további rendelkezései értelmében (…)
4. §
Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni:
a) a német vagy magyar nemzetiségű személyeket (…)
6. §
Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy pedig a német vagy magyar nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok vagy politikai pártok tagjai lettek. (…)

A köztársasági elnök 1945. június 21-én kelt 12. számú dekrétuma
A németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról
1. §
(1) Azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely
a) német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül (…)"

A Benesi dekrétumok egy vitatható elnöki mandátum jogilag vitatható érvényességű termékei, de tény, hogy érvényesek, ha ma már nem is hatályosak. Mivel a jogfosztó dekrétumok még az 1945. július 7-e és augusztus 2-a között megrendezett potsdami döntések előtt születtek, nem áll az az érv, amely a nagyhatalmi megegyezések folyományának tekinti őket.

Előzmények:

Traumát okozhat a magyar állampolgárság?
Göncz Kinga szerint a kérdés nem egyszerű... A külügyminiszter és az ellenzéki Németh Zsolt az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén vitázott. Kit támogat a magyar külügyminisztérium?

 Hol a magyar külügyminisztérium?
Kostunica a magyarokkal riogatja Európát, miközben Koszovó elszakad Szerbiától. Ha koszovói albánok önrendelkezéshez jutnának, akkor a szerbek szerint vérszemet kapnának az erdélyi és a felvidéki magyarok is. A magyar kártya újra előkerült Szerbiában, miközben továbbra is csak látszatból létezik a magyar külügyminisztérium.

Újabb pofon Göncz Kingának
Miközben Magyarország az Európai Unió szemétlerakójává, vegyi csatornájává, valamint a romlott és beazonosíthatatlan húsáruk felvevő piacává kezd változni, nem lehet észrevenni a külügyminisztérium ellenlépéseit.

Az egyik legjobb európai külügyminiszter „magyar”
Továbbra is érdekes a magyar külügyminisztérium politikája, hiszen offenzívnak és defenzívnek sem lehet tekinteni. Csak úgy van, lebeg, mintha súlytalan lenne. A legjobb példa erre Mihai Razvan Ungureanu, román külügyminiszter és Göncz Kinga, a magyar külügyi tárcának a vezetőjének az esete.