Kötelező betétdíjért harcol az MDF
Az MDF szerint kötelezővé kell tenni minden fajta italcsomagolás visszavételét, ezért párt felszólítja a környezetvédelmi minisztert, hogy ne az italgyártók, hanem az emberek és a környezet érdekeit tartsa szem előtt.
A kötelező betétdíjat alkalmazó országokban – Németországban, Norvégiában, Dániában, Svédországban – a hulladék szelektíven történő begyűjtési aránya a magyarországi 10 százalékhoz képest néhol 90 százalék feletti.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!
Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának MDF-es elnöke egy élelmiszer áruház előtt tartott sajtótájékoztatót a betétdíjjal kapcsolatban. - Az eldobható italcsomagolásokra kiterjesztett visszavételi díj nemcsak a visszagyűjtés hatékonyságát, hanem az újrahasznosítást és az energia-megtakarítást is segítené, mivel évente másfél milliárd liter italcsomagolást állítanak elő, ami végül a szemétbe kerül, vagy a vásárlók a köztereken egyszerűen eldobják – mondta az ellenzéki politikus.
Katona Kálmán szerint a hulladék mennyisége Magyarországon aránytalanul nő, meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. A betétdíjas rendszer bevezetésére természetesen megfelelő átmeneti időt kell biztosítani az üzleteknek, a minisztériumnak pedig meg kell határoznia azokat a nagyobb forgalmú áruházakat, ahol kötelező jelleggel vissza lehet váltani a kólás, ásványvizes, vagy boros műanyag és fém palackokat.
Budapest milliárdos költséggel szelektíven is gyűjti a hulladékot, de ez Katona Kálmán véleménye szerint nem elég hatékony, mert így mindössze 10 százalékot tudnak begyűjteni, míg házról-házra járva 40-50 százalékot, a betétdíj bevezetésével akár 95 százalékos begyűjtési arányt is el lehet érni, ahogy az Németországban a rendszer bevezetése óta történik.
Katona Kálmán úgy véli, a szelektív gyűjtésben az öntudat kevés, az emberek szemléletváltására is szükség lenne.
A jelenlegi miniszter Fodor Gábor, elődjével, Persányi Miklóssal szemben, aki előnyösnek tartotta a betétdíj bevezetését, a termékdíj bevezetését fogadta el a betétdíjas megoldással szemben, ezért az MDF felszólítja Fodor Gábort, hogy ezúttal "ne az italgyártók érdekeinek megfelelő szabályozást foganatosítson, hanem tartsa inkább szem előtt az emberek és a környezet érdekeit".
Persányi Miklós korábbi környezetvédelmi miniszter még ez év februárjában úgy nyilatkozott, hogy a hulladék visszaváltás jelenlegi önkéntes formája nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, ugyanakkor a kötelező visszavétel több szempontból is előnyös lenne. Persányi Miklós több civil szervezetet is bevont a tárgyalásokba, ám a korábbi tervekkel ellentétben a már a Fodor Gábor által vezetett zöld tárca a termékdíj bevezetését fogadta el a betétdíjas megoldással szemben. Tette ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió irányelve.
A párt honlapján a német mintát említik követendő példaként. Németországban már három éve bevezették azt a rendszert, amely 90-95 százalékos begyűjtési arányt eredményezett. Ha például valaki visszavisz egy eldobható alumínium sörös dobozt, akkor visszakapja annak betétdíját, ami 25 euró cent. Ma hazánkban 1,5 milliárd literhez szükséges italcsomagolást állítanak elő. Ennyi palackkal és dobozzal hatszor meg lehetne tölteni a Hősök terét. A hulladék mennyisége aránytalanul nő, meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. A kötelező betétdíjat alkalmazó országokban – Németországban, Norvégiában, Dániában, Svédországban – a hulladék szelektíven történő begyűjtési aránya a magyarországi 10 százalékhoz képest néhol 90 százalék feletti.
