Jó kis viszony
2009-11-04 - Politaktika Szerkesztőség
A román és magyar politikusok ügyesen játsszák szerepüket.
Román és magyar között sosem fog lengedezni pipacserdő. Az egyik kénytelen történelmi ezeréveket utólag pótolni meg púderezni, a másik pedig lelkülete miatt még sokáig Trianon foglya marad.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Egy videofelvétel tanúsága szerint Szekeres Imre magyar hadügyminiszterrel már előfordult, hogy kikattant horizontérzékkel lépett emelvényre szógaluskákkal tarkított beszédet tartani katonáknak.
Mai bukaresti szövegét a Marian Cozma emléktábla avatásán csak szöveges hírből ismerem, szóval fogalmam sincs, mennyire frissen diplomatáskodott, de már ez is elég volt, hogy kikattanjon szépszóérzékem. Olyanokat állított, hogy tisztelnünk kell a két nép hőseit, hogy a modern időkben román és magyar már csak sportban küzd egymás ellen, azután kezet fogunk, hogy Cozma meggyilkolása példa nélküli összefogásra ösztönözte a két országot és népet, meg hasonló üres, átmosott, a valósággal szevaszban sem levő tésztát kent szét hallgatóságára.
Marian Cozma halála után a két nép nem fogott össze, csak annyi történt, hogy a románok azóta is türelmesen várják a gyilkos(ok) elítélését, a magyar rendőrség pedig meglovagolva a rendelkezésére álló médiapropagandát megpróbál úgy kimászni a slamasztikából, hogy ruhája maximum poros legyen, de ne sáros.
Román és magyar között sosem fog lengedezni szekeresi pipacserdő, itt sosem valósul meg a példaként emlegetett német–francia kibékülés. Szerintem azért mert az egyik kénytelen történelmi, társadalmi, kulturális ezeréveket utólag pótolni meg púderezni, a másik pedig alkata, lelkülete miatt még sokáig Trianon foglya marad. Maximum megpróbálnak itt Európában ellenni egymással, s legalább annak örüljünk mi, Erdélyben rekedtek, hogy a románok latin lazasága talán nem szül itt is szlovák típusú nyelvtörvényt. Igaz, habár most kiszorultak a szélsőségek a parlamentből, de az elhúzódó belpolitikai viszály, gazdasági recesszió biztos feléleszti a kemény nacionalizmust.
A Szekeres által emlegetett „összeborulás” egy felszínes érdekbékesség, a román és magyar politikusok ügyesen játsszák szerepüket. Az unió hátsó kapuján besomfordáló románnak imázs szempontjából kapóra jönnek a közös brüsszeli projektek, közös kormányülések, hogy olcsón vehetnek odaát házat, simán mehetnek bevásárolni, és sorolhatnám még a fenti és lenti előnyöket. Vagyis a román kirakat, külpolitika remekül működik. A magyarnak szintén imázs szempontjából kell a hivatalos jószomszédi kapcsolat, mert amennyiben Romániával is fércelt jégkockás viszonyban állnának, mint Szlovákiával, Szerbiával vagy Ukrajnával, és Schengen óta Ausztriával is, hát tuti rájuk nyomnák az összeférhetetlenség billogát. A magyarországi kisembernek pedig jó, hogy drágán eladhatja házát a romániainak, ezertonnaszámra termelhet illegálisan zöldséget, gyümölcsöt a román piacra, az átruccanók pedig vásárolnak, fogyasztanak.
Amennyiben Szekeres Imrét érdekli az igazi, valóságos viszony román és magyar között, repüljön be légyként egy magyar–román focimeccsre, jusson fülébe mindegyik, magyart bozgorozó román átkozódás, minden büdösoláhozó magyar átkozódás, menjen be szimpla magyarként az aradi várba, legyen román kamionsofőr a magyar utakon, keresse a magyar emlékeket román múzeumokban és parkírozzon román rendszámú autót a nyóckerben.
Csak bennünket ne toljon be a hozzá hasonló román és magyar politikusok által kreált panoptikumba.
Irházi János
www.nyugatijelen.com
Mai bukaresti szövegét a Marian Cozma emléktábla avatásán csak szöveges hírből ismerem, szóval fogalmam sincs, mennyire frissen diplomatáskodott, de már ez is elég volt, hogy kikattanjon szépszóérzékem. Olyanokat állított, hogy tisztelnünk kell a két nép hőseit, hogy a modern időkben román és magyar már csak sportban küzd egymás ellen, azután kezet fogunk, hogy Cozma meggyilkolása példa nélküli összefogásra ösztönözte a két országot és népet, meg hasonló üres, átmosott, a valósággal szevaszban sem levő tésztát kent szét hallgatóságára.
Marian Cozma halála után a két nép nem fogott össze, csak annyi történt, hogy a románok azóta is türelmesen várják a gyilkos(ok) elítélését, a magyar rendőrség pedig meglovagolva a rendelkezésére álló médiapropagandát megpróbál úgy kimászni a slamasztikából, hogy ruhája maximum poros legyen, de ne sáros.
Román és magyar között sosem fog lengedezni szekeresi pipacserdő, itt sosem valósul meg a példaként emlegetett német–francia kibékülés. Szerintem azért mert az egyik kénytelen történelmi, társadalmi, kulturális ezeréveket utólag pótolni meg púderezni, a másik pedig alkata, lelkülete miatt még sokáig Trianon foglya marad. Maximum megpróbálnak itt Európában ellenni egymással, s legalább annak örüljünk mi, Erdélyben rekedtek, hogy a románok latin lazasága talán nem szül itt is szlovák típusú nyelvtörvényt. Igaz, habár most kiszorultak a szélsőségek a parlamentből, de az elhúzódó belpolitikai viszály, gazdasági recesszió biztos feléleszti a kemény nacionalizmust.
A Szekeres által emlegetett „összeborulás” egy felszínes érdekbékesség, a román és magyar politikusok ügyesen játsszák szerepüket. Az unió hátsó kapuján besomfordáló románnak imázs szempontjából kapóra jönnek a közös brüsszeli projektek, közös kormányülések, hogy olcsón vehetnek odaát házat, simán mehetnek bevásárolni, és sorolhatnám még a fenti és lenti előnyöket. Vagyis a román kirakat, külpolitika remekül működik. A magyarnak szintén imázs szempontjából kell a hivatalos jószomszédi kapcsolat, mert amennyiben Romániával is fércelt jégkockás viszonyban állnának, mint Szlovákiával, Szerbiával vagy Ukrajnával, és Schengen óta Ausztriával is, hát tuti rájuk nyomnák az összeférhetetlenség billogát. A magyarországi kisembernek pedig jó, hogy drágán eladhatja házát a romániainak, ezertonnaszámra termelhet illegálisan zöldséget, gyümölcsöt a román piacra, az átruccanók pedig vásárolnak, fogyasztanak.
Amennyiben Szekeres Imrét érdekli az igazi, valóságos viszony román és magyar között, repüljön be légyként egy magyar–román focimeccsre, jusson fülébe mindegyik, magyart bozgorozó román átkozódás, minden büdösoláhozó magyar átkozódás, menjen be szimpla magyarként az aradi várba, legyen román kamionsofőr a magyar utakon, keresse a magyar emlékeket román múzeumokban és parkírozzon román rendszámú autót a nyóckerben.
Csak bennünket ne toljon be a hozzá hasonló román és magyar politikusok által kreált panoptikumba.
Irházi János
www.nyugatijelen.com
"Szóljon hozzá ön is a cikkhez!" - a hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
