Hova lett a Malév?
Nem mondom, hogy az évszázad botránya, mert a magyar kapitalizmusnak egyelőre nincs vége, s még van egy pár dolog, amit az éppen ügyeletes kormány elkótyavetyélhet.
A hét, de túlzás nélkül az évtized nagy botránya a MALÉV eladása.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!A hét, de túlzás nélkül az évtized nagy botránya a MALÉV eladása. Nem
mondom, hogy az évszázad botránya, mert a magyar kapitalizmusnak
egyelőre nincs vége, s még van egy pár dolog, amit az éppen ügyeletes
kormány elkótyavetyélhet. Mit tudunk a Malév eladásáról? Gyakorlatilag
semmit! Én úgy vagyok, mint többségünk, még sohasem adtam el légitársaságot. Kocsit, sőt lakást is adtam már el, meg aztán a
kapitalista piacról valami keveset már sejtek. Na, már most! Ki becsülte
fel a Malév értékét? Mielőtt a lakást eladtuk, felértékeltettük, hogy
tudjuk, mit lehet érte kérni. Ki mérte fel a piacokat? Lakást se könnyű
eladni, ha nincs rá kereslet, de mindig lehet valami pluszt felszámolni.
Gázfűtés, beépített Internet-csatlakozás, netán szauna. Szerintem az
évek során a Malévba is beépítettek egy-két olyan pluszt, ami vonzóbbá
tette. Például az EU-tagság, a hagyományos piacok, a szakemberek. Aztán
ki tárgyalt a partnerekkel? Nálunk a feleségem tárgyalt, engem átvertek
volna. Lehet, hogy a kormány nevében nem a feleség tárgyalt? Miről szólt
az egyezmény az oroszokkal? Ne mondják mindig azt, hogy üzleti titok,
mert miután megvan az üzlet, már nem lehet titok. Ha csak valami nagyon
nagy disznóság nincs az ügyben. A privatizált Malévből én személy
szerint csak annyit vettem észre, hogy minden utazásom során egyre
rosszabb volt. Egyre több embert zsúfoltak egyre kisebb helyre. Eleinte
nem adtak újságot, manapság már WC-papírt sem. Szerintem az másnak is
feltűnhetett, mondjuk az igen tisztelt parlamenti képviselőknek, akik
történetesen Malév-gépen mentek WC-re. Otthon miért nem azzal kezdték,
hogy parlamenti vizsgálatot kezdeményezzenek? Miért csupán egy-két
képviselő vette a fáradságot, hogy beszéljen róla? A magyar média eszes
riporterei miért nem szálltak rá az ügyre, vagy, ha rászálltak, miért
szálltak le róla. A Munkáspártnak ma nincs módja elszámoltatni a
felelősöket, a kormánynak beadott petíciók pedig annyit érnek, mint a
Malév gépen a WC-papír. Az idő azonban változni fog. Mi azon leszünk,
hogy feltárjuk az elmúlt két évtized állami tolvajait, az ország
megkárosítóit, és oda kerüljenek, ahova valók: a börtönbe.
Thürmer Gyula
