- Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói (albánul Koszova) albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor azt teljes joggal követelhetik a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is - jelentette ki csütörtökön Belgrádban Vojislav Kostunica, a magyar- és albángyűlölő szerb miniszterelnök. (Valójában lehet, hogy csak azzal nem szimpatizál, ami nem szerb.) Kostunicának egyébként maximálisan igaza van a kérdésben, hiszen minden nemzetnek joga van az önrendelkezési joghoz.

A szerb kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely csütörtöktől szombatig Belgrádban és Koszovóban (jó lesz ha tanuljuk, mert miért a szerb nevén kéne említeni, tehát albánul: Koszova) a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet felől kíván tájékozódni. A magyar kártyát azért húzta elő a zsebéből Kostunica, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogi elv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a független államok önrendelkezési joga.

Göncz Kinga, az impotens magyar külügyminisztérium vezetője pedig csak hallgat. Ehhez nincs kommentár. Érdekes, és szégyen Magyarországra nézve, hogy Németország belgrádi nagykövetét jobban érdekli az egész balkáni ügy, mint magyar politikusokat. - Ha Belgrád a jövőben is ragaszkodik hozzá, hogy Koszovó Szerbia része maradjon, az felvetheti a Vajdaság jövőjének kérdését - jelentette ki egy belgrádi tanácskozáson Andreas Zobel, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete. - Belgrád makacskodása destabilizálhatja Szerbiát, és akkor Magyarország esetleg igényelheti, hogy kapja vissza a Vajdaságot – mondta a német politikus. Ezen a tanácskozáson elég erősen beletiport Szerbia nacionalista önérzékenységébe a nagykövet.

Kostunicáról feltétlen meg kell említeni, hogy ő nem véletlenül volt börtönben a jugoszláv kommunisták jóvoltából, hiszen olyan ultranacionalista nézeteket vall és vallott, hogy természetes volt a „jutalma” Jugoszlávia korábbi vezetőitől. A Vajdasági és Koszovói Autonómia létrehozásakor – amelyeket Milosevics szüntetett meg - Kostunica volt a leghangosabb ellenzője ezen önrendelkezési jognak, mondván, hogy a „gonosz” magyarok és albánok az ősi szerb földből szakítanak ki egy darabot.

A politikusról, több kép is bizonyítja, hogy mennyire haladó személyiségű demokrata. Magyarországon a Kapu című folyóirat címoldalon számolt be arról, hogy Kostunica Koszovóban kalasnyikov fegyverrel pózolt a sajtónak. Kevés demokratáról készült hasonló kép. Fontos tudni, hogy a milosevicsi rezsim alatt ő volt a horvátok, bosnyákok és a koszovói albánok elleni háború egyik éllovas támogatója is egyben.

(Kostunica a demokrata)

Kostunica korábban fegyverrel az albánokat, most a magyarokkal Európát riogatja a magyar külügyminisztérium teljes asszisztálásával.

(ilcsik dávid)

Előzmények:

Újabb pofon Göncz Kingának
Miközben Magyarország az Európai Unió szemétlerakójává, vegyi csatornájává, valamint a romlott és beazonosíthatatlan húsáruk felvevő piacává kezd változni, nem lehet észrevenni a külügyminisztérium ellenlépéseit.

Az egyik legjobb európai külügyminiszter „magyar”
Továbbra is érdekes a magyar külügyminisztérium politikája, hiszen offenzívnak és defenzívnek sem lehet tekinteni. Csak úgy van, lebeg, mintha súlytalan lenne. A legjobb példa erre Mihai Razvan Ungureanu, román külügyminiszter és Göncz Kinga, a magyar külügyi tárcának a vezetőjének az esete. A román politikus a napokban tájékoztatta a magyar kollégáját, arról, hogy hamarosan, egész pontosan júliusban megoldódik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen  keletkezett probléma a kétnyelvű feliratok ügyében.