Gyurcsány Ferenc a napokban a demokrácia védelmezőjeként próbált visszatérni a politikába. Pártgyűlésen elhangzott beszéde és fogadtatása sok mindent elárul a magyar politikai viszonyokról. Gyurcsány Ferenc márciusi bukásakor egy minden szempontból csőd szélén álló országot hagyott maga után. Vezetése alatt annyira szétesett az ország, hogy bukásakor az MSZP hatalmon maradását, az IMF gyámság elfogadásával, és saját utóda törvénytelen kinevezésével tudta csak biztosítani. Gyurcsány Ferenc kormányzása, vagy inkább ámokfutása alatt szinte minden szabályt áthágott, törvényeket vett semmibe, vagy saját igénye szerint alakítatta át azokat. Öszödi beszéde, nemzetellenessége egyedülállóak a világon.

Gyurcsány Ferenc 2004-től tartó politikai pályafutása világviszonylatban egyedi, eszmeisége hagyományos értelemben nem kategorizálható. Létezik-e valamiféle gyurcsányizmus, és ha igen miben rejlik a lényege.

Gyurcsány Ferenc stílusa pszichológiai szemszögből korántsem tűnik egyedinek. ’Fura’ megnyilvánulásai miatt évek óta pletykák keringenek ’elmebetegségéről’ ’külföldi kezeléseiről’, sőt néhányan Göncz Kingával, a pszichiáterből lett külügyminiszterrel is kapcsolatba hozták, már mint szakmai alapon. Gyurcsányt a legtöbben antiszociális személyiségnek, pszichopatának tartják.
Íme az antiszociális személyiség néhány főbb jellemzője:
- A pszichopata embertársait eszköznek tekinti melyek manipulálásával éri el céljait. Erkölcsi érzéke, felelősség tudata fogyatékos, szégyenérzete nincs.
- Állandó impulzus szükséglete kóros hazudozásra és csalásra ösztönzi. Tehetséges szélhámosként ”jó” házasságszédelgő és ”nagy ügyletek” bonyolítója. Ügyesen kelti a hatékonyság és őszinteség látszatát.
- Nyugtalansága miatt jellemző a több házasság és a zavaros családi élet.
- Hajlamos bűnügyekbe keveredésre. Lebukás esetén megbánása meggyőző.
- Egocentrikus, önértékelése nagyzolós.
- Sima modorú spontán személyiség, meggyőző beszélőkészséggel. Életmódja élősködő.
- Jó intellektus, de képtelen reálisan hosszútávra tervezni.
A pszichopaták sokszor sikeresek, mert céljaikat kitartóan és kíméletlenül megvalósítják.
A társadalomra intellektusuk és megnyerő modoruk miatt különösen veszélyesek.
A pszichopata tudja mennyi szenvedést okoz környezetének, csak nem törődik vele.

Hivatalos tájékoztatás hiányában fenti felsorolás alapján mindenki eldöntheti, mennyiben tartja helytállónak a pletykákat. Gyurcsány Ferenc édesapja többszörösen volt büntetve kisebb bűncselekményekért, ami erősíthette bűnözési hajlamát. Gyurcsány Ferenc kapcsolatait kihasználva törvénytelenül növelhette vagyonát, ’sikerességét’ a politika biztosította sérthetetlenségének köszönheti, hiszen enélkül bele kellett volna buknia szélhámosságaiba.

A gyurcsányizmus tehát, amennyiben kategorizálni akarjuk, nem Gyurcsány Ferencet tipizálja, hanem azt a politikai közeget, ami szélhámosoknak, pszichopatáknak biztosít életteret, azok törvénytelenségeire épül, belőlük húz hasznot. A gyurcsányizmus, azaz a politika összemosódása a bűnözéssel, valójában az Antall kormány idején kezdődött, és olyan nevek fémjelzik mint Zemplényi, Princz, Kulcsár, és természetesen Gyurcsány, aki egészen a miniszterelnökségig vitte. Ezek a nevek nyilvánvalóan a jéghegy csúcsát jelölik, hiszen az olajügytől a számtalan kétes offshore-os és korrupciós ügyletekig a fehérgalléros bűnözés mára szinte teljesen behálózza a gazdaságot.
A gyurcsányizmus kétoldalról biztosítja fennmaradását. Az egyik a nagyvonalú osztozkodás, ami fehérgalléros összefonódásokat, bűnszervezetek létrejöttét és erősödését eredményezi. Másrészt viszont a társadalom védekező képességének szétverését is célozza, a nemzet erejének megosztásával (etnikumok szembefordítása), az igazságszolgáltatás legyengítésével, politikai befolyásolhatóságával, a médiák felügyeletével, és nem utolsó sorban az ellenzék altatásával. Az ellenzék altatása nélkül Gyurcsány nem vihette volna végbe ámokfutását.

Ahogy a gyurcsányizmus a politika összefonódását jelöli a fehérgalléros bűnözéssel, úgy az ellenzék altatását nevezhetjük ’orbánizmusnak’, a gyurcsányizmus ellenpárjaként létrejött ál vagy látszat-ellenzékiségként. Az ál-ellenzékiség kényelmesebb és biztonságosabb a valódi ellenzékiségnél, létrejöttében jelentős szerepe lehet a viszontzsarolásnak, korrupciónak. A látszat-ellenzékiség valódi változások kikényszerítésére képtelen erő, ezért nem jelent alternatívát, azaz nem a demokrácia, hanem az elnyomás garanciája. Mivel levezeti a tömegek feszültségét, a valódi ellenzék létrejöttének egyik gátja is. Az elnyomó politikai erő az ál-ellenzékkel diktatórikus viszonyokat teremthet a demokratizmus látszatának fenntartásával, sőt a hatalmon levőket és ellenzéket akár ugyanazon erők is irányíthatják.

Orbán Viktor kétségtelenül mestere az ál-ellenzékiségnek, hiszen ténykedésével a botrányos kormány pozícióját valójában nem veszélyeztette, a lakossággal ugyanakkor elhitette, hogy valódi alternatívát jelent, és a kártékony kormány eltávolítására törekszik.
Hogy ezt kényelmi szempontok vagy kényszer miatt tette, azt egyenlőre csak ő maga tudja, de a lényegen ez nem változtat.

A demokratizmus nem 4 évenkénti lehetőség a váltásra, ahogy azt Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor próbálja elhitetni a lakossággal, hanem folyamatos felügyeletet jelent a mindenkori kormány felett, szükség esetén azonnali beavatkozással. A demokráciákban bizonyos szintű kultúráltság is elvárt az ország vezetőitől, akik általában felajánlják lemondásukat nagyobb kudarc, vagy botrány esetén. Ennek elmaradásakor adottak a demonstrációk és sztrájkok nyújtotta eszközök, melyek alkalmazásához viszont kellően elkötelezett és felkészült valódi ellenzék szükségeltetik. Orbán Viktor maga bélyegzi meg a kormányon levőket, azaz tisztában van azok alkalmatlanságával, tisztában van a kormány bázistalanságával és illegitim jellegével is, mégsem tette meg a szükséges lépéseket. Orbán Viktor tehetetlenségével szétzüllesztette az ellenzéket. Orbán Viktor alkalmatlan egy valódi ellenzék vezetésére. Elhúzódó, impotens pártelnöksége a Fidesz diktatórikus jellegét hangsúlyozza.

Az ország vezetése felélő jellege miatt életképtelen, csak az IMF infúziója tartja fenn, melynek költségének kiszámlázásakor majd tisztázni kell, hogy ki kérte, és mire használta a kezelést.

Across