Gyurcsány is olajos lett?

Gyurcsány Ferenc felszólította a Fideszt és az MDF-et, hogy ne használja fel politikai célokra a hétvégén megvert Kármán Irén tényfeltáró újságíró ügyét, mert szerinte ez a két párt mindent megtett azért, hogy az olajszőkítési botrány felderítése elakadjon. A kormányfő kijelentése azért is figyelemre méltó, mert éppen az ő egy korábbi vállalkozása keveredett bele az elmúlt másfél évtized legnagyobb olajbotrányába.

Mára a feledés homályába merültek azok az információk, amelyeket még 2003. december harmadikán hozott nyilvánosságra a Népszabadság kiváló rendészeti kapcsolatairól elhíresült tudósítója: „A kilencvenes évek közepén, az úgynevezett Energol-ügy nyomozása közben a rendőrség felfigyelt a Fortus Rt.-re, de miután közvetlen kapcsolatot nem találtak az Energol nevével fémjelzett cégcsoportosuláshoz, a további vizsgálatokat a vám- és pénzügyőrség nyomozói folytatták. A VPOP az egyik legnagyobb hazai olajipari magáncég, az ETL Rt. ellen indított eljárás keretében vizsgálta a Fortus Rt. tevékenységét. Adataik szerint 1996 és 1998 között a Fortus nevében szállították Magyarországra a szlovákiai Szlovnaft finomítóiból a nehéz fűtőolaj jelentős hányadát, míg az ETL Rt. importálta a könnyű fűtőolajat. A vámőrség akkori nyomozásai – közelebbről nem részletezett – közös befektetői és működtetői érdekcsoportot találtak az ETL és a Fortus hátterében. Az ETL Rt.-nél 1998-ban büntetőeljárást indított jövedéki és más bűncselekmények megalapozott gyanújával a vámőrség.” A Népszabadság által ismertetett nyomozati információk szerint a Fortus Rt. tehát 1996 és 1998 között érintetté válhatott nagy mennyiségű (egyes adatok szerint 2,5 millió liter), később illegálisan üzemanyagként értékesített fűtőolaj importjában.

A cégbírósági adatok szerint a részvénytársaság működésének törvényszerűségére akkoriban egyebek mellett nem másnak, mint Gyurcsány Ferencnek kellett ügyelnie, hiszen a miniszterelnök 1995 szeptemberétől 1997 májusáig volt a Fortus felügyelőbizottsági tagja. Gyurcsány nem csak tisztviselőként egyengette a részvénytársaság útját, hiszen a cég egyik fő részvényese a Gyurcsány-cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Rt. volt. A Fortust eredetileg a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és az Altus hozta létre (55:45 százalékos tulajdonlással) annak érdekében, hogy átvegye az MVM tiszapalkonyai és százhalombattai olajtározójának működtetését. Csakhogy, ahogyan a Heti Világgazdaság 2004 novemberében megírta, „a kilencvenes évek közepén négymilliárd forintos beruházással létrehozott tárolókat” végül nem sikerült bevinni a Gyurcsány-érdekeltségbe. „Hogy az ötletgazdák között szerepelt-e Gyurcsány anyósa, Apró Piroska, aki a Fortus alapításakor az MVM tanácsadója volt, nem tudni, ám az apportügylet végül – nem függetlenül az Állami Számvevőszék roszszallásától – meghiúsult” – fogalmazott a HVG szerzője. A Fortust 2002-ben Sáska László vette át, aki a következő évben szerencsés kimenetelű merénylet áldozata lett.

A nyomozás adatai szerint a Fortusszal kapcsolatban álló ETL Rt. neve az Energol-botrány idején vált ismertté mint az olajszőkítéssel foglalkozó részvénytársaság egyik üzleti partnere. A botrány feltárása még várat magára, hiszen az Energol-ügy nemrégiben kezdődött újra a bíróságon. A legismertebb olajszőkítési bűncselekmény-sorozat tizenkilenc vádlottja ősszel számíthat az elsőfokú ítéletre. Az ügyészség vádirata szerint csaknem 6,7 milliárd forint kárt okoztak az államnak. A sajtó korábban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy az ETL Rt. felügyelőbizottságában Karl Imre szocialista politikus, a Horn-kormány energetikai kormánybiztosa is helyet foglalt.

Mindezek után meglepőnek nevezhető, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a parlamentben Kármán Irén, az olajügyekben nyomozó és a hét végén brutálisan megvert újságírónő kérésére hivatkozva azt mondta: „a politikusok ne foglalkozzanak a támadással, különösen az MDF és a Fidesz képviselői, hiszen az ő kormányzásuk alatt ütközött a legnagyobb ellenállásba az olajügyek feltárása”. Gyurcsány szerint mindebben élen járt egy „Pallag nevű képviselőjük”.
– Az istenekre kérem, hagyjuk abba, hogy mindenből politikai ügyet csinálunk! – fordult a képviselőkhöz. Pető Iván SZDSZ-es képviselő a Fideszre utalva szintén úgy fogalmazott: politikai bizniszt csinálnak Kármán Irén megveretéséből a „farizeusok”.

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter ígéretet tett az ügy határozott és pontos kivizsgálására. A kormány nyilvánosságra kívánja hozni az olajügyekben keletkezett, államtitkot nem érintő információkat.

Kármán Irén – akinek támadói kézre kerítésére ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki – tegnapi internetes bejegyzésében azt íírta: „Nem szeretném, ha politikai pártok felcsimpaszkodnának az ügyre, a személyes tragédiámra, már csak azért sem, mert az MDF-nek és a Fidesznek jelentős szerepe van abban, hogy a Pallag László-féle olajbizottság munkáját ellehetetlenítették.” Szerinte „a kormánynak is felelőssége, hogy megszabaduljon azoktól a politikusoktól, akiknek a neve elkopott az olajjal kapcsolatos bűncselekmények során”.
– Biztosan nem volt józan – ennyit mondott lapunk megkeresésére Pallag László volt kisgazda képviselő Gyurcsány Ferenc őt bíráló szavaira.

(Magyar Nemzet, Huth Gergely és Török Gábor „Kinek kell tartania az olajügytől?” c. cikke)

Előzmények:

„Kármán Irén elrablóinak megbízói vezető beosztású politikusok”
Politikai haszonszerzésre hajaz a Fidesz, de ők is beszennyeződtek az ügyben, mint az MSZP vagy az MDF? Az újságírónő álszentnek tartja, hogy velejéig korrupt pártok jelentkeznek be elsőnek az ország megmentésére.

Olajügy, emlékeztetőül: A Nógrádi jelentés
Nógrádi Zsolt 2000-ben feltáró vallomást tett a Pallag László képviselő által vezetett parlamenti vizsgáló bizottság előtt. A vizsgáló bizottság feladata volt, hogy megkísérelje feltárni az olajbűnözés és a politikai elit közötti kapcsolatokat. Nógrádi Zsolt terhelő vallomást tett több olaj-keresztapára és aktív politikusra. A bűncselekmény elkövetésével megjelöltek között volt a Fidesz kormány belügyminisztere, Pintér Sándor, valamint az Antall-kormány belügyminisztere, a későbbi miniszterelnök, Boross Péter is.

Olajügy, emlékeztetőül II.
Sándor „Papa” István, nyugalmazott rendőr alezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt főnyomozójának vallomásának teljes szövege. „Aztán meg kell nézni azt, hogy a határok feloldását és a rendszerváltást követően a külföldi orosz-magyar vagy ukrán-magyar vagy bármilyen vegyesvállalatoknak kik lettek a vezetői vagy a részesei, mindazok, akik a KGB kulcsemberei voltak, mert azok jutottak pozícióhoz”