Hedge alapok kaszáltak a görög adósságon
2010-03-01 - Politaktika Szerkesztőség
A hedge alapok sikeres ügyleteket bonyolíthattak, miután megérezték hogy a megnövekedett kockázatnak kitett európai bankok értékesítési hullámot fognak indukálni Görögország ellen.
Németország legnagyobb bankjai kormánygarancia mellett vásárolnának görög adósságot.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Hedge alapok (ellen kötésekkel manipuláló alapok – szerk) profitáltak a görög adósságból, és biztosították az emiatt jelentős pénzügyi kockázatnak kitett európai bankokat.
Francia szakemberek jelezték, hogy valószínűsíthetően magánbankok működtek közre Athén megmentéséi tervében.
A hedge alapok sikeres ügyleteket bonyolíthattak, miután megérezték hogy a megnövekedett kockázatnak kitett európai bankok értékesítési hullámot fognak indukálni Görögország ellen.
”Van néhány alapkezelő csoport, talán három vagy négy, akik egyeduralkodó szerepet játszottak ebben az ügyletben, és most kaszáltak,” mondja az egyik londoni hedge alap stratégája.
A 32 milliárd dolláros alappal rendelkező Paulson&Co beazonosításra került a résztvevők között, de kitért a sajátos ügylet kommentálása alól.
”Nincs fizikai jelenlétünk Görögországban vagy az euró-zóna bármely országában, a portfóliónk 90%-a Észak Amerikában van,” nyilatkozták az alaptól. ”Nálunk sokkal jobban informált befektetők, közgazdászok és kormányzati szakemberek vannak, akik hozzászólhatnak Európa pénzügyeihez.”
A francia bankok félnek a görög adósságtól, szívesebben látnák, ha a görögök maguk oldanák meg problémájukat.
”Biztos vagyok abban, hogy Görögország képes lesz újrafinanszírozni magát… magán és állami partnerek bevonásával,” magyarázta Christine Lagarde francia pénzügyminiszter.
Németország legnagyobb bankjai kormánygarancia mellett vásárolnának görög adósságot. A garanciát a KfW állami tulajdonú fejlesztési bank nyújtaná.
A megszorító intézkedések erősen mérgezik a politikai hangulatot Görögországban, ami jelentősen növeli a befektetési kockázatot.
Az európai politikusok múlt héten támadást intéztek a hedge alapok és hitelcseréket bonyolító piacok ellen szorosabb ellenőrzést szorgalmazva. Becslések alapján a görög adósság 95%-a euró-zónán belül van.
A hedge ügylet azért volt sikeres, mert az abban résztvevő alapok voltak a görög kötvények biztosításainak felvásárlói 2009-ben a CDS (hitel csere-szerk.) piacon keresztül, amikor ezen biztosítások ára alacsony volt.
Az olcsó biztosítást birtokló hedge alapok most megjelentek a piacon, hogy megvegyék a biztosított görög adósságot, aminek a hozama jelentősen emelkedett, vagy pontosabban a biztosításé a piac többi résztvevője ellenében – mindkét esetben jelentős profitot eredményezve a létező pozíciók ’kinettózása’ alapján.
Az ügylet sikerét arra alapozták, hogy az európai bankok a görög adósság kiterjedésekor ’felfúvódnak’, és kétségbe esve akarják ’kiszelepelni a túlnyomást’ CDS védelemmel a görög kormány gazdasági kilátásainak romlása esetén.
A görög CDS védelmet 125 bázis pontért kereskedték október végén, ami évi 12,500 dollár kifizetésnek felelt meg a megszerzett védelem minden 1 milló dollárja után.
Ugyanez a CDS szerződés februárban 428 bázisponton tetőzött, és még múlt pénteken is 364 ponton zárt.
”Sok leleményes srác ezt előre látta, csak az ECB (Európai Központi Bank) uralkodó adósságának összegét kellett figyelni, ahogy nyomja az erópai bankokat a vásárlás irányába -
magyarázza az egyik Londoni hedge alap neve elhallgatását kérő makro kutatója – és láthatóan még kockázattal sem számoltak.”
Francia szakemberek jelezték, hogy valószínűsíthetően magánbankok működtek közre Athén megmentéséi tervében.
A hedge alapok sikeres ügyleteket bonyolíthattak, miután megérezték hogy a megnövekedett kockázatnak kitett európai bankok értékesítési hullámot fognak indukálni Görögország ellen.
”Van néhány alapkezelő csoport, talán három vagy négy, akik egyeduralkodó szerepet játszottak ebben az ügyletben, és most kaszáltak,” mondja az egyik londoni hedge alap stratégája.
A 32 milliárd dolláros alappal rendelkező Paulson&Co beazonosításra került a résztvevők között, de kitért a sajátos ügylet kommentálása alól.
”Nincs fizikai jelenlétünk Görögországban vagy az euró-zóna bármely országában, a portfóliónk 90%-a Észak Amerikában van,” nyilatkozták az alaptól. ”Nálunk sokkal jobban informált befektetők, közgazdászok és kormányzati szakemberek vannak, akik hozzászólhatnak Európa pénzügyeihez.”
A francia bankok félnek a görög adósságtól, szívesebben látnák, ha a görögök maguk oldanák meg problémájukat.
”Biztos vagyok abban, hogy Görögország képes lesz újrafinanszírozni magát… magán és állami partnerek bevonásával,” magyarázta Christine Lagarde francia pénzügyminiszter.
Németország legnagyobb bankjai kormánygarancia mellett vásárolnának görög adósságot. A garanciát a KfW állami tulajdonú fejlesztési bank nyújtaná.
A megszorító intézkedések erősen mérgezik a politikai hangulatot Görögországban, ami jelentősen növeli a befektetési kockázatot.
Az európai politikusok múlt héten támadást intéztek a hedge alapok és hitelcseréket bonyolító piacok ellen szorosabb ellenőrzést szorgalmazva. Becslések alapján a görög adósság 95%-a euró-zónán belül van.
A hedge ügylet azért volt sikeres, mert az abban résztvevő alapok voltak a görög kötvények biztosításainak felvásárlói 2009-ben a CDS (hitel csere-szerk.) piacon keresztül, amikor ezen biztosítások ára alacsony volt.
Az olcsó biztosítást birtokló hedge alapok most megjelentek a piacon, hogy megvegyék a biztosított görög adósságot, aminek a hozama jelentősen emelkedett, vagy pontosabban a biztosításé a piac többi résztvevője ellenében – mindkét esetben jelentős profitot eredményezve a létező pozíciók ’kinettózása’ alapján.
Az ügylet sikerét arra alapozták, hogy az európai bankok a görög adósság kiterjedésekor ’felfúvódnak’, és kétségbe esve akarják ’kiszelepelni a túlnyomást’ CDS védelemmel a görög kormány gazdasági kilátásainak romlása esetén.
A görög CDS védelmet 125 bázis pontért kereskedték október végén, ami évi 12,500 dollár kifizetésnek felelt meg a megszerzett védelem minden 1 milló dollárja után.
Ugyanez a CDS szerződés februárban 428 bázisponton tetőzött, és még múlt pénteken is 364 ponton zárt.
”Sok leleményes srác ezt előre látta, csak az ECB (Európai Központi Bank) uralkodó adósságának összegét kellett figyelni, ahogy nyomja az erópai bankokat a vásárlás irányába -
magyarázza az egyik Londoni hedge alap neve elhallgatását kérő makro kutatója – és láthatóan még kockázattal sem számoltak.”
"Szóljon hozzá ön is a cikkhez!" - a hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
