Hol tartunk a Bolognai folyamat megvalósítását illetően az elmúlt két év tükrében. A rendszer támogatói és propagálói a számtalan előnyt bizonygatják, a tv propaganda sikerként beszél az oktatásról, mialatt rendszeresek a tanár diák csetepaték és az érintettek legjobb esetben hallgatnak, vagy kétkedésüknek adnak hangot.

Az új rendszer lényege hogy a diákok a kötelező és választható tárgyak felvételével kredit pontokat szerezhetnek. Ezekre épül a rendszer, mert ez alapján tudják folytatni a tanulmányaikat és ezek alapján fogják kapni a diplomájukat. A problémák mindjárt itt jelentkeznek. (ismerősöm példájából indulok ki, aki tavaly kezdte az egyetemet, de a tőle hallottakat több helyről is megerősítették, és a felmerült gondok elég általánosnak tűnnek ahhoz, hogy érdemes legyen velük foglalkozni .)
Az első félévre előírt kredit pontokat adó kurzusokat helyhiány miatt nem tudta felvenni, sőt a tanulmányi osztály tantárgyak leadását javasolta, mondván, hogy a következő félévben könnyen behozza a lemaradást. A következő félévben ez megint lehetetlennek bizonyult, így jelenleg 8 pont lemaradása van, de a többiek akik hittek a TO-nak rosszabbul állnak. Az órákra való bekerülésért néha csatázni kénytelenek a diákok ami már okozott nyolc napon túl gyógyuló sérülést is. Békésebb esetben versenyt kellett futni a szabad helyekért.
Aki kiverekedte magának az órákat az sem lehet nyugodt, mert vannak olyan órák amik egy időben vannak, annak ellenére, hogy kötelezően előírtak. A szervezetlenség meglehetősen általános jelenség.

Az EU kompatibilis oktatás színvonaláról annyit, hogy az oktatók nagy szabadsággal bírnak az oktatott anyagot illetően, ami sokszor eredményez színvonaltalan, témáját tekintve érdektelen előadásokat. Van olyan tanár aki a többszörös elvonókúra ellenére rendszeresen illuminált állapotban tart előadást és ha úgy érzi rossz szemmel néznek rá (értsd szó szerint), kivonul az óráról. Vannak akik egyéb elfoglaltság miatt meg sem jelennek az órán.
Az diákok értékelésénél előfordul, hogy a tanár feldobott indexekkel sorsolja ki a továbbjutókat. Akié az asztal mellé esik az elégtelent kap. A napokban halottam olyan bukásról, hogy a diák nem ismerte meg a nyáron szakállt növesztett tanárát és ezért kell majd még egyszer abszolválnia a tárgyat. Lehetne még sztorizni a felsőoktatásról de úgy hiszem ennyi elég. Biztos, hogy sok a lelkiismeretes jó tanár, de a gond a csapnivaló tanárokkal van, akiktől ugyanúgy nem lehet megszabadulni ahogy politikusainktól sem. A magyar Bolognai rendszer egyenlőre nem több álmok megfogalmazásánál, ami nem tér ki a tanmenetre, tanárokkal szemben támasztott követelményekre, azok ösztönzésére, számonkérésére, oktatás szervezési kérdésekre stb.

Az oktatásnak kiforrott, egymásra épülő, egymással kompatibilis blokkokra kellene épülnie melyek kialakítása a nagyobb hagyományokkal rendelkező országokban sem egyszerű.
Nálunk hiányoznak ezek a blokkok és nincsenek meg azok a tanárok sem akik ezeket a blokkokat színvonalasan tudnák tanítani. Olyan ez mintha márványfalat akarnánk építeni téglából, kőműves nélkül.
A hebehurgya nekilendülés már sejteti az eredményét. A nyáron több egyetemtől vonták meg alapszakok képzési lehetőségét.

Egy jó egyetem működésének két pillére van: az egyik a szelekció azaz a felvételi, a másik az oktatás színvonala mindenféle rendszertől függetlenül. Ha ez a két pillér stabil, akkor a diákok részéről nem lehet nagy leszakadás. Az Oxfordi egyetemen például a leszakadás 1,2 % körüli. Nálunk egy egyetem ’keménységét’ sokan pont a bukások magas arányában mérik, holott ez inkább gyengeségre utal. Előfordul hogy üzleti okok miatt csődíti magához az egyetem a diákokat, akiket később helyhiány miatt eleve képtelen tanítani. A feleslegtől aztán látványosan megszabadulnak. Hogy mekkora törést okoz a kiszolgáltatott diákban, már senkit sem érdekel. Ma már a bentmaradók sem feltétlenül járnak jól, mert sok esetben maguk az egyetem vezetői sem tudják, hogy a tanított kurzusaik mire használhatók.
Egy fontos alapfogalom kopott ki a magyar tanárokból, politikusokból vezetőkből. Ez a fogalom a ’felelősség’. Felelősség a tanítványok és vezetettek iránt. Álmos vezér legendája pedig szép hagyományt prezentál. Érdemes lenne megszívlelni Lao Ce több ezer éves tanítását: ’ Ha nem tisztelik tanítójukat és nem szeretik tanítványukat, olyan a legbölcsebb mint a legvakabb.’

Az oktatás egésze és különösen a felső oktatás válságban van Magyarországon. Politikusaink előkészítetlenül egy olyan rendszert erőszakoltak az egyetemekre amelynek nincsenek meg a feltételei.
Ennek következményeit a mostani diákok és az ország fogja megsínyleni. A magyar diplomások lejáratása szabad kaput nyit a külföldi értelmiség előtt. Saját bőrömön is tapasztaltam, hogy a diploma a mai zűrzavaros állapotokban sok esetben hátrány, és felső fokú képzettséget igénylő beosztásokat inkább képzetlen munkaerőre testálnak, az esetleges kétes ügyletek zavartalan bonyolítása miatt. ( Outsourcing túlkapások – olyan szakértelmet igénylő munkafolyamatokat is ’kimentenek’ a vállalatból ’saját zsebre’, amit vállalaton belül kellene elvégezni.) Ezen ügyletekkel jól járhat az adott vezető, vagy vállalatát felélő tulajdonos, de maga a vállalat és a tágabb értelemben vett magyar közösség már nem, mert a magasabb költségek és fekete jövedelmek mellett a szakemberek ledegradálásával lebutítják a vállalatokat és az országot is.

Gyurcsány Ferenc egyszer biztos nem hazudott. Amikor beismerte hogy nem tudja lépései következményeit. Dilettáns kormányával bármibe nyúl, csak zűrzavart okoz. Vajon meddig garázdálkodhatnak még.
Az oktatást és a társadalmat csak felelősségteljes, képzett, megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek tudják talpra állítani. Ezek a szakemberek ma még megvannak, csak valahol a háttérben. Holnap már lehet hogy nem lesznek meg.


Across

Kapcsolódik:

Esélyt a hátrányos helyzetű fiataloknak!
A minőségi felsőoktatás érdekét éppen az szolgálja, ha esélyt biztosítunk a tehetséges de szociálisan hátrányos helyzetű fiataloknak felsőoktatási tanulmányaik elvégzésére. A 2005-2006-os tanévben még 129 ezer volt a jelentkezők száma idén már csak 96 ezer.

A Fidesz álláspontja a felsőoktatásról
A Gyurcsány-kormányok minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozták a felsőoktatást azzal, hogy több százmilliárd forinttal adósították el a főiskolákat és egyetemeket. A tandíj bevezetésének állandó lebegtetése és a képzési szerkezet meggondolatlan átalakítása oda vezettek, hogy az elmúlt évtizedben soha ilyen kevesen nem jelentkeztek még főiskolára és egyetemre, mint idén.

Nyílt levél Hiller Istvánhoz
„Ha Miniszter Úr képes lenne településünk oktatását csak az állam által biztosított normatívák felhasználásával működtetni, kérem éljen a mellékelten felkínált iskolakulccsal, és bizonyítsa be, hogy amit elkövettünk, tényleg a mi hibánkból adódott.”
„Valószínű az is a mi hibánk, hogy az alapnormatívákon felül csak plusz 62 millió forinttal vagyunk képesek működtetni egy olyan iskolát, ahol a szakmai mérések alapján is az átlagot mindenben meghaladó oktatási eredmények születnek.”

Hiller lemondását követelik a diákok
Mondj nemet te is a tandíjra! A mai fiatalok nem akarnak olyan országban élni, ahol a felsőoktatás a gazdagok kiváltsága, élhető, minőségi felsőoktatást akarnak. A HÖOK szerint Hiller István hazudott a tandíjról.

Huszonkét iskolát zár be a minisztérium
423 óvoda és iskola új formában kezdi szeptemberben a tanévet. Ténylegesen 22 intézmény zárja be a kapuit, amely több mint két és félezer gyermeket érint. Pedagógus-elbocsátás bértakarékossági szempontok alapján.

Éjjen az oktatássy reforrm
24 ezerrel kevesebb jelentkező a felsőoktatásban. Tavaly 103 ezren adták be a kérelmüket államilag támogatott képzésre és közülük 57 ezret vettek föl, idén az 56 ezer állam által támogatott férőhelyre már csak 87 ezer jelentkező akadt. A HÖOK szerint aggodalomra ad okot, hogy a hallgatók 15-20 százaléka várhatóan egy év múlva kikerülhet az államilag támogatottak köréből.

Csalódtam Magyarországban
Az Udinei Tudományegyetem tanárának nyílt levele. Prof. Roberto Ruspanti egyetemi tanár, költő, műfordító, a magyar irodalom és kultúra olaszországi népszerűsítője nem érti, hogy mi történik Magyarországon.