Magyarország hivatalosan köztársaság van, amit demokratikus elvek szerint illene kormányozni. A demokratizmus népakaratot jelent, aminek az érvényesítését sokan a szólásszabadsággal és a 4 évenként tartott választásokkal azonosítják. A rendszerváltás óta történt példátlan bűnözés, ill. a politikai összefonódások fosztogatása azonban felveti a kérdést, hogy a Magyar Köztársaságban mennyire érvényesül a népakarat?

A beazonosításhoz először határozzuk meg a társadalmi rendszereket. Alapvetően három fajta formációból lehet kiindulni, melyeknek több fajtája és alkategóriája is lehet az alábbiak szerint.

Társadalom elnyomásán                   Társadalom érdekeit                  Egyéni szabadságot
 alapuló főbb formációk                   érvényesítő főbb formációk      maximalizáló főbb formációk
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
   Monarchia                                              Köztársaság                                   Liberalizmus
   Diktatúra                                                 Demokrácia                                     Anarchia
   Fasizmus (Oligarchiák)
   Kommunizmus
                                 < Szocializmus >
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Néhány szóban összegezzük a formációk főbb jellemzőit. A monarchia és diktatúra személyhez kötődő önkényt takar, melyeket leginkább a hatalomra kerülés módja különböztet meg. A hatalomszerzés diktatúráknál általában erőszakkal párosul, míg a monarchiákban öröklés útján történik.
Fasizmus esetében összefonódások kaparintják meg a hatalmat, amit aztán a tömegek manipulálásával biztosítanak maguknak.
A kommunizmus inkább alrendszer, ahol az elnyomó apparátus a termelt javak elosztására helyezi a hangsúlyt.
A szocializmus is inkább alrendszer, de nem feltétlenül elnyomás alapú formációé. A lényeg a termelőeszközök társadalmi tulajdonán és a gondoskodó társadalmon van, ami felkészült irányítást (technokratizmus) és fejlett gazdasági viszonyokat feltételezne.
A szocializmus csak ’kevert gazdaságokban’ (mixed economy) lehet demokratikus.
(demokratikus szocializmus eddig csak elméletben létezett, de néhány fejlett ország erősen megközelítette már)

A köztársaságnál a hangsúly a jogállamiságon, míg demokráciánál a társadalmi konszenzuson van, de a kettő forma lényegében egymás szinonimája.

A liberalizmus az egyén szabadságának kiteljesítésére törekszik, de törvényes kereteken belül. A liberalizmus fasizmushoz vezet, mert az erő pozíció növelése miatti szerveződések jöhetnek létre (dzsungel törvény).
Az anarchizmus szintén az egyéni szabadság kiteljesítésére törekszik, de akár a törvények felrúgásával. Az anarchia általában diktatúrába torkollik (a rend helyreállításának igénye miatt). Mind a liberalizmus, mind az anarchia az állam hatáskörének korlátozásában, és a rend fellazításában érdekelt.

Társadalmi evolúció a háború után
Magyarországon a háború után néhány évvel a Szovjet pártirányításnak alárendelt bábkormány jutott hatalomra kommunista diktatúrát hozva létre. Később a Hruscsov által kezdeményezett reform folyamat Magyarországon 1956-ban baloldali, lényegében szocialista forradalomhoz vezetett. Nagy Imre kormánya nem tudta kezelni a forradalmat, ami végül anarchiába torkollott. Nagyhatalmi konszenzus (benne hallgatólagosan az USA-val) alapján a szovjet hadsereg leverte a felkelést, és Nagy Imrét Kádár Jánosra cserélte. Kádár szocialista diktatúrát vezetett be, amit helytelenül népköztársaságnak minősítettek, ugyanakkor az állam diktatórikus elnyomó jellegét nem titkolták, így nem jött létre politikai bifurkáció (kettősség), a hierarchia kiismerhető maradt. A szocializmus feltételei azonban nem voltak adottak, nem fektettek kellő hangsúlyt a technokrata háttér megteremtésére sem. Kádárék érezve a hiányosságokat megpróbáltak elmozdulni a kevert gazdaság irányába, de ezt a merev szovjet pártvezetés megakadályozta, sőt 68-ban Kádár széke is erősen megingott. A 80-as években ismét kísérletek történtek a kevert gazdaság irányába, de ekkor már az IMF kezébe került a pénzügyi ellenőrzés, és az ország eladósodása felgyorsult.

Rendszerváltás után Magyarország hivatalosan köztársaság lett, a magyar kormányra azonban nagy nyomás nehezedett a globalizáló nagyhatalmak részéről. Az ország az IMF 10 éve alatt, azóta sem tisztázottan, súlyos adósságterhet halmozott fel. A lekötelezett és dilettáns kormány a külföldi igények kiszolgálójává vált, mind gazdasági, mind politikai, mind katonai értelemben. A látszólag demokratikus kormány így valójában a külföldi beruházó és hazai privatizáló összefonódások érdekei alá rendelte a társadalom érdekeit, ami azt jelenti hogy fasiszta-demokratikus bifurkáció jött létre. Az összefonódások nemzetközi jellege miatt ez a fajta fasizmus eltér a klasszikustól, de erejét a társadalommal szemben jól szemlélteti, hogy tíz év alatt lenullázta a magyar gazdaságot, felszámolta a magyar hadsereget, leszegényítette a lakosság nagyrészét, a gazdaságot pedig lényegében külföldi beruházók kezére játszotta.

A rendszerváltás utáni rejtett fasizmus Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt vált nyílttá. Gyurcsány erőszakkal, a társadalom becsapásával jutott hatalomra, majd bukása után nyíltan diktatórikus módszerrel jelölte ki a nemzetközi összefonódások elvárásainak megfelelő Bajnai Gordont. A rendszerváltás utáni nemzetközi fasizmusban a cionizmus jelentős tényező.

A Gyurcsány kormány fasiszta jellegének mérése Lawrence Britt tesztje alapján.
A nemzeti értelmezés itt nemzetközi lett a meghatározó összefonódások jellege miatt.
1 Erőteljes, folyamatos internacionalizmus – Gyurcsány kormányát nemzetközi támogatás tartotta fenn, a magyar nemezettel szemben.
2 Az emberi jogok megvetése – a rendőri brutalitás példanélküli vált.
3 Ellenség /bűnbak keresése az összefogás erősítésére – Gyurcsányék bűnbakja a Fidesz volt, a másként szavazó saját embereiket bírsággal fenyegették.
4 A katonaság felsőbb rendűsége – a hadsereget korábban visszafejlesztették, a karhatalmat viszont látványosan megerősítették, a társadalom fölé rendelve őket.
5 Túlfűtött szexualitás – a Hősök terére erőszakolt meleg felvonulás vagy az MSZP-SZDSZ közeli TV csatornák műsorai magukért beszélnek.
6 Ellenőrzött tömegmédia – a médiák jellemzően pártokhoz rendeltek, azok által ellenőrzöttek.
7 Mániákus nemzet biztonság – a nemzetközi fasizmus miatt ellentétes a klasszikussal, a nemzeti összetartás szétzilálásáa miatt az elhárítást inkább gyengítették – ld. cigánygyilkosságok.
8 A vallás és a kormány összefonódik – az MSZP vezetőség meghatározó tagjai újabban szívesen mutatkoznak kippában, vagy zsinagógák környékén. Korábban keresztény templomokban bóklásztak (az átkosban meg mesze elkerülték mindkettőt.)
9 Védett vállalati érdekek – a nemzetköziség hangsúlyozása miatt a külföldi vállalatok érdekeit védték, akár a hazaiakkal szemben is.
10 Elnyomott munkaerő – a jogaikban elnyomott munkavállalókat keményen kihasználták
11 Az egyének és a művészet megvetése – a magyar állampolgár leértékelődött, a művészeti értékek megrekedtek a vezető médiák dömpingszolgáltatásának szintjén.
12 Mániákus bűnözés és bűnüldözés – a bűnözés áthatja a társadalom minden rétegét.
13 Urambátyám kapcsolatok, korrupció – a kontraszelekció és vesztegetés a gazdaságot meghatározó és bénító jelenség.
14 Választási csalás – Gyurcsány Ferenc elismerte hogy hazudozással nyert. Bukása után utódját bohózatba illő keresgélés után önhatalmúlag, diktatórikus módon jelöltette.

14-ből 14, ez magáért beszél.

Orbán kormányát még korai lenne tesztelni. Hogy Orbán mennyire tud, vagy akar szembe menni az fasizálódó áramlatokkal hamar ki fog derülni. Az IMF elleni fellépés bátor és szükséges volt, de nem több az első lépésnél. A magyar oligarchák legalább annyira fojtogatják a nemzetet mint a külföldiek. Orbánnak nagyon taktikusnak, következetesnek és elszántnak kell lennie, ha átfedések nélkül akar falakat dönteni. A társadalmat az egyes ember erősítésével lehet felemelni. Nagy tartalékok vannak az elnyomott és legyengített humán erőforrásban, ami csak a kontraszelekció háttérbe szorításával, a munkáltatói visszaélések elleni határozott fellépéssel szabadítható fel.

Orbán Viktorék egyeduralkodók a parlamentben, és figyelembe véve a silány ellenzéket ez nem is baj, feltéve ha kellő önmérsékletet tudnak tanúsítani, és a nemzet érdekében hozzák döntéseiket. A nemzetközi fasizmust képviselő Gyurcsány Ferenc a nemzeti fasiszta Vona Gáborral nem a parlamentbe a valók. A cionista befolyás alatt álló MSZP teljes egészében romlott, de a Jobbikért kár lenne, ha egy gyenge felfogóképességű szélsőséges vezetőhöz horgonyozná magát. A magyar jogállamiság gyengesége hogy a magyar politika két lejáratója még a parlamentben ülhet. Az egyikük bűnlajstroma a szélhámosság szinte minden kategóriáját lefedi, a másik pedig egy bíróság által betiltott szervezet vezetője.
Magyarországon az egyik legnagyobb veszélyt a demokráciára az erőteljesen jelen levő cionizmus jelenti a rejtett összefonódásaival és hatalomba szivárgásával. Ellene legalább annyira küzdeni kell, mint a Magyar Gárda féle szerencsétlen képződmények ellen.

Hogy mikor lesz valódi köztársaság vagy demokrácia? Amikor jogállamiság lesz, amikor a társadalmi kontrollt ellátó igazságügyi intézmények függetlenné válnak a politikai- gazdasági összefonódásoktól, amikor a hatalmával visszaélő vezetőt felelősségre vonják, még ha miniszterelnökről is van szó .
Amikor Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bíróságon felel az ország eladósításáért, a tönkre tett emberi életekért, a demokratikus intézményrendszer semmibevételéért, akkor lesz esélye a valódi köztársaságnak.
Erre egyenlőre még várni kell, de talán nem sokáig.


Across