A prágai nyilatkozat aláírói között szerepel – többek között – Vaclav Havel és Vytautas Landsbergis.

A Prágai Nyilatkozat népszerűsítése rendjén, A totalitárius rezsimek és a közép-kelet-európai titkosszolgálati átvilágítások címmel közmeghallgatásra került sor az Európai Parlamentben 2008. szeptember 18-án délután. A közmeghallgatást a Zöldek–Európai Szabad Szövetség [The Greens–EFA] frakciójának három európai parlamenti képviselője – Gisela Kallenbach, Els de Groen és Milan Horáček – szervezte, és újabb lépést jelentett azon az úton, hogy a fasizmushoz hasonlóan végre a kommunista önkény bűntetteit is elítélje az Európai Unió. Tőkés László hozzászólását – amelyet távollétében Szilágyi Zsolt kabinetfőnök olvasott fel – alább közöljük:

Hozzászólás a totalitárius rezsimek és a kelet-közép- európai titkosszolgálati átvilágítások tárgyában rendezett EP- közmeghallgatáson

Szembenézés a kommunista múlttal

Közel húsz esztendővel a kelet-közép-európai kommunista diktatórikus rezsimek bukása után, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az 1989-1990-ben történteket nem rendszerváltozásnak, hanem legfeljebb a rendszerváltozás kezdetének nevezhetjük. A totalitárius diktatúra ugyanis változatos formákban és sokféle alakban átmentette önmagát – egyebek mellett az egykori kommunista titkosszolgálatok túlélése által. Romániai viszonylatban ez teljes mértékben érvényes a hírhedt Securitate vonatkozásában.

A volt kommunista országok polgárai, az egykori szovjet, sztálini rezsimek szenvedő alanyai – köztük nem egy európai parlamenti képviselő – jól tudják, hogy a két évtizeddel ezelőtt elkezdődött és azóta megtorpanásokkal, visszaesésekkel, kudarcokkal tovább haladó rendszerváltozást folytatni kell. Mindaddig, amíg kommunista múltunkkal nem nézünk szembe, és annak visszahúzó örökségével nem számolunk le, országainkban aligha valósíthatjuk meg az igazi demokráciát, emberi jogokról és nemzeti szabadságról pedig aligha beszélhetünk. Az Európai Unióban is azért sürgetjük a kommunizmusnak a fasizmushoz hasonló, a totalitárius diktatúrákat megillető, azonos mértékben való elítélését, mert amíg ez meg nem történik, a volt kommunista országok tényleges európai integrációjáról aligha beszélhetünk. A posztkommunista rezsimek Európába való „beemelésével" ugyanis az EU nagymértékben magát a kommunizmust – annak antidemokratikus örökségét – „importálja".

Mindezeket szem előtt tartva, nagyra kell értékelnünk az idén nyáron megtartott Prágai Konferenciát, mely komoly előrelépést jelenthet a kommunista múlttal való szembenézés terén, mind történelmi, mind politikai, mind erkölcsi tekintetben. A Prágai Nyilatkozat valóban „közös alap" és új kiindulópont lehet ebben az irányban.

Csak azt sajnáljuk, hogy a Securitate sújtotta Románia képviseletében a prágai tanácskozáson senki sem vehetett részt... Márpedig országunk egyike azoknak, melyekben manapság is súlyos gondokat okoz a háttérben tovább működő, hajdani titkosszolgálat...

Köszönet illesse Gisela Kollenbach, Els de Groen és Milan Horacek képviselőtársaimat ennek a közmeghallgatásnak a megszervezéséért. A jobb sorsú – nyugati – EU-tagállamok további hathatós támogatását és segítségét kérjük a múlttal való szembenézés és a titkosszolgálati átvilágítás révén remélt rendszerváltozás és társadalmi megújulás hosszúra nyúló folyamatában.

Ennek a folyamatnak a részeként egyébként éppen ezen a héten – szeptember 20-án – emlékezünk meg Aradon a Ceauşescu-féle falurombolás elleni egyházi kiállás 20. évfordulójáról.

Brüsszel, 2008. szeptember 18.
Tőkés László
EP képviselő