Hatalmas demonstrációt hirdettek a civilek április 5-re a Hősök terére, Fricz Tamás ezt lapunknak azzal indokolta: meg kell változtatni azt a bevett gyakorlatot, hogy az elit zárt szobákban dönti el, mi legyen az országgal. El kell felejteni a "megint a fejünk felett döntöttek" kádári attitűdöt, s véleményt kell alkotnia a társadalomnak is. Olyat - folytatja a politológus -, amelynek hatása van a folyamatokra is.

Döntsön a nép

A Civil Összefogás Fórum 2009. április 5-én, vasárnap 14-18 óra között demonstrációt hirdetett a Hősök terére. A demonstráció szervezői között megtalálható a Magosz, a Polgári Körök Országos Szövetsége, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány és a Nemzeti Fórum is.

A rendszerváltásból kimaradt a magyar társadalom - jelentette ki Fricz Tamás az MNO-nak, s mint a politológus kifejtette: egy "második rendszerváltásra van szüksége az országnak". Vasárnap a Hősök terén civilek hallatják a hangjukat, Fricz Tamás szerint az akár több százezres demonstráció Döntsön a nép! jelszóval zajlik majd. A megmozdulás apropója Fricz szerint a "már a kialakult, totális válsághelyzet", illetve annak a gyakorlatnak a befejezése, amely szerint "a politikai elit zárt szobákban dönti el azt egymás között, hogy merre menjen az ország szekere". A Civil Összefogás Fórum néhány napja alakult, ugyanakkor már egy nyílt levéllel megtámogatták Sólyom László azon véleményét, amelyben az előre hozott választások mellett szállt síkra.

A fórumban több mint 120 szervezet képviselteti magát, Fricz állítja, ilyen széles körű civil összefogásra még nem volt példa Magyarországon. Mint felvetésünkre elmondta, valóban arról van szó, hogy a "társadalomban meglévő politikai indulatokat mederbe kell terelni, s nem elég csak meghallgatni, elő is kell hívni a véleményeket". Nagyon fontos, hogy az elmúlt 20 évben mellőzött s mára megszerveződött civil társadalom hallathassa a hangját, amelynek van ereje befolyásolni a folyamatokat is - hívja fel a figyelmet Fricz.

Szerinte meg kell szüntetni azt a kádárista attitűdöt, amely szerint az emberekben az él, hogy "megint döntöttek a fejünk felett, a mi életünkről". Véget kell vetni annak, hogy a "nagyérdemű közönség" végignézi a műsort, s aztán elballag haza. Amíg ez él az emberekben - folytatja a politológus -, addig nem lesz igazi rendszerváltás.

Ismert, levélben köszönte meg Sólyom László köztársasági elnöknek a Civil Összefogás Fórum, hogy egyértelműen kiállt az előre hozott választás mellett. Mint írják, örömmel értesültek Sólyom László köztársasági elnök nyilatkozatáról, amelyben kifejtette véleményét a küszöbönálló konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazásával kapcsolatban - olvasható a 124 civil szervezetet tömörítő egyesület nyilatkozatában. Meggyőződésük, hogy hazánk morális, gazdasági, társadalmi, bizalmi és hitelességi válságából egy szabad, demokratikus választás útján létrehozandó Országgyűlés által elfogadott kormány és annak hiteles programja nyújthat reményteljes kiutat. A civil társadalom széles köreinek határozott véleményét tolmácsolva kijelentik, hogy erre irányuló törekvését helyeseljük és támogatjuk - teszik hozzá. Arra kérik a köztársasági elnököt, hogy éljen minden alkotmányos jogával és morális lehetőségével az előre hozott országgyűlési választások érdekében.

A civilek 12 pontban foglalják össze követelésüket, amelyben többek között követelik a közélet tisztaságának helyreállítását, az ország félrevezetéséért felelősök kizárását a közéletből és a nemzeti vagyon eltékozlóinak megnevezését. Véleményük szerint szükséges a magyar föld és otthonok védelme, valamint a közbiztonság megteremtése.

Lippai Roland - MNO
--

Sólyomnak az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia

Lánczi András politológus az InfoRádiónak azt mondta, hogy Sólyom László köztársasági elnök is nyújthatna be a parlament feloszlatását kezdeményező határozati javaslatot, Pokol Béla szerint az Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a kormányfő lemondás helyett konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen maga ellen.

Elméletileg Sólyom László köztársasági elnök is nyújthatna be a parlament feloszlatását kezdeményező határozati javaslatot - mondta az InfoRádiónak Lánczi András egyetemi tanár.

A politológus kifejtette: ami egy hét alatt lezajlott a kormány környékén és a szocialista pártban, azt mutatja, hogy a hatalom szétesett, és nem tudják kontrollálni a folyamatokat. Ilyen helyzetben senki nem tudja, nem látja át, hogy mi zajlik, ezért a legváratlanabb dolgok is előfordulhatnak, még akár az is, hogy egy 85 százalékos pillanatnyi többséget (amely megszavazta múlt szombaton Gyurcsány Ferencet pártelnöknek) fölvált egy ledorongoló, a hatalomból eltávolítani akaró véleményözön - ilyesmi játszódhatott le a szocialistákon belül - mondta az InfoRádiónak Hozzátette: más valószínűleg senki nem tudta a szocialistáknál, mi a cél.

Lánczi András a hétvégén úgy vélekedett: az SZDSZ nem tudta eldönteni, nekik mi a jó, ezért született nehezen döntés.

Gyurcsány Ferenc valószínűleg taktikai megfontolásokból mondott le a pártelnöki tisztségről is, miután a múlt szombati MSZP-kongresszuson bejelentette, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt kér maga ellen, és így távozik a miniszterelnöki székből. Azonban ami tegnap stratégia lehetett, az ma már tűnhet taktikának, aztán pedig még annak sem - jegyezte meg Lánczi András - az InfoRádióban.

Pokol Béla egyetemi tanár, alkotmányjogász a Magyar Nemzetben úgy nyilatkozott: szerinte az Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a kormáynfő lemondás helyett konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen maga ellen. Szerinte ezért ha azt megszavazza a parlament, akkor Sólyom László köztársasági elnöknek az Alkotmánybíróságtól kellene kérnie az alaptörvény értelmezését, mivel Gyurcsány Ferenc múlt szombaton azzal, hogy nem lemondott, hanem konstruktív bizalmatlansági indítványt maga ellen, elvonta az államfő jogkörét a kormányfő kiválasztásával kapcsolatban.

Kukorelli István alkotmányjogász a pénteki Magyar Nemzetben úgy nyilatkozott: szerinte Gyurcsány Ferenc múlt szombati bejelentését lemondásnak kellene ítélni, mivel a jogban a tartalom számít, nem a forma, azaz hiába kérte maga ellen konstruktív bizalmatlansági indítványt, lépése lemondásként értelmezhető. Ebben az esetben pedig megnőne a köztársasági elnök szerepe.

Orbán Viktor is úgy nyilatkozott a hévégén: a Fidesz egyet tehet, újra és újra kezdeményezi a parlament önfeloszlatását.

A Szonda Ipsos legfrissebb, a Szólás szabadsága című műsor felkérésére készített közvélemény-kutatása szerint, amely még az MSZP és az SZDSZ megegyezése előtt készült, a megkérdezettek 52 százaléka előrehozott választásokat szeretne, és csak 36 százalék akart csupán új miniszterelnököt.

InfoRádió, MTI ,gondola