Üzlet egyházat alapítani Magyarországon

A Magyar Népköztársaság utolsó kormánya a Németh-kormány idején ülésező kommunista országgyűlés fogadta el a lelkiismereti, vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990.évi IV.törvényt. A törvény lehetővé tette, hogy bírósági bejegyzés mellett önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösség bárki által szabadon alakítható, amihez száz természetes személy aláírása és szabályzat szükséges. A vallási közösségeket a megyei bíróságok, illetve a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, ezáltal egyházi státuszt és jogi személyiséget nyernek. A bejegyzést csak akkor lehet megtagadni, ha a vallási tevékenység ellentétes az Alkotmánnyal.

A törvény elfogadását követően a bejegyzett egyházak száma rohamos mértékben növekedett. Számuk 1991-ben 37, 1992-ben 48 1996-ban már 73 volt. Jobboldali képviselők az egyházi státuszhoz kapcsolódó előnyökkel való visszaélések korlátozása érdekében az Országgyűlésben 1993-ban és 1996-ban egyaránt módosító indítványokat nyújtottak be, hogy egyházat minimum tízezer fő alapíthasson. Ezen módosító indítványok rendre elbuktak a balliberális oldal ellenkezése miatt.

Pedig akkor is és ma is ismert volt a balliberális oldal képviselői előtt az a helyzet, hogy több olyan társaság is egyházként vetette magát nyilvántartásba amely nem vallási tevékenységet folytat, hanem üzleti vállalkozást. Ezen helyzetet ismerve joggal várják el a ténylegesen egyházi tevékenységet folytató egyházak az államtól azt, hogy az egyházaknak adott speciális kedvezményeket és védelmet ilyen társulatok ne bitorolják.

Mára már eljutottunk arra a szintre, hogy a bejegyzett egyházak létszámát pontosan már nem is lehet megállapítani. A Apológiai Kutatóintézet adatai szerint 2009 szeptemberében minimum 206 bejegyzett egyház létezett és 77 olyan vallási közösséget tartanak nyílván ami nincs bejegyezve.

Az egyházak összeszámolását több tényező is nehezíti. A bejegyeztetés még mindig nincs központosítva az a helyi önkormányzatoknál folyik. Folyamatosan új egyházak kerülnek bejegyzésre, egyesek megszűnnek, másoknak meg a neve változik meg, de a hatóságok felé még az elérhetőségeik megváltoztatását sem kötelesek jelenteni. Az egyházalapításhoz szükséges száz főről beadott névlistát a hatóságok nem ellenőrzik, hogy egyáltalán valósak-e és a beadott nevek nem szerepelnek-e más egyházak listáján. A létező, a bejegyzett és a technikai számmal rendelkező vallási közösségek száma nem azonos. Sok létező és müködő közösség még nem érte ela bejegyzéshez szükséges százfős létszámot, illetve ha el is érte nem kívánja magát bejegyeztetni.

A FIDESZ-KDNP kétharmados győzelme minden bizonnyal új helyzetet fog teremteni és meg fogja nyitni az utat a valásszabadságról szóló törvénymódosítás előtt. Az új kormány az egyeztetések során valószínűleg meg fog egyezni a bejegyzett egyházak, vallási közösségek vezetőivel abban, hogy a gazdasági céllal létrejött egyesületek ne bitoroljanak egyházi státuszt. Az új szabályozásnak mindenképpen figyelembe kell majd vennie azt is, hogy hazánkban az adott egyház milyen történelmi- társadalmi szerepet tölt be.

A törvény módosításának elengedhetetlen feltétele az, hogy széles körű társadalmi konszenzus alakuljon ki a módosítással kapcsolatban. A törvény módosítására nemcsak azért van szükség, mert bizonyos egyházként bejegyzett társaságok gazdasági tevékenységet folytatnak, hanem azért is, mert a nagyfokú liberalizmus szétválasztotta az államot és a társadalmat. Az államnak és a társadalomnak a módosítást megelöző társadalmi konszenzus során ismét egymásra kell találnia.

Harangi Fülöp sk