Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetője szerint Horn Gyula miniszterelnök állította le a Draskovics Tibor - a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára - ellen folytatott titkos nyomozást 1996-ban.

Az országos rendőrfőkapitány egykori helyettese erről a hvg.hu-nak adott, kedden megjelent interjújában beszélt.

Kiss Ernő elmondta: 1996-ban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Gazdaságvédelmi Főosztálya - amelynek vezetője volt - a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) feljegyzése alapján Hézag-akció néven titkos nyomozást indított a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese ellen.

- Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az időpont alapján, és abból, hogy később, 2000-ben, az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság ebből az érából kiket hallgatott meg, nem nehéz beazonosítani a személyeket: a közigazgatási államtitkár Draskovics Tibor volt, helyettese pedig Csobánczy Péter, aki beosztásából adódóan felügyelte a Vám- és Pénzügyőrséget - olvasható az interjúban.

Kiss Ernő közölte, hogy az érintett vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) volt.

A nyugalmazott rendőri vezető szerint a PM-vezetők utasították a VPOP parancsnokát a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. A legfőbb ügyész ugyanakkor óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása végett, ezt az akkori miniszter elfogadta, a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg.

- A titkos nyomozást - már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt - 1996. december 21-én, intézkedés nélkül, az óvásra hivatkozva, bűncselekmény hiányában megszüntettük. Ennek azonban volt előzménye. Az ügyről ugyanis - egyebek mellett - jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást - nyilatkozta Kiss Ernő.

Kapcsolódik:

A múlt visszatér
Takács Albertet Draskovics Tibor váltotta az igazságügyi és rendészeti miniszteri poszton. Közben eltűnt az ORFK honlapjáról az a dokumentum, amely Draskovics Tibornak az olajügyekkel összefüggésbe hozható korábbi lépéseit mutatta be.

Gyurcsány is olajos lett?
A Gyurcsány Ferenc felügyelőbizottsági tag volt egy cégben, amely érintett volt az illegálisan üzemanyagként értékesített fűtőolaj importjában. Az említett cég egyik részvényese az „ismerős” Altus Rt. volt.

Olajügy, emlékeztetőül II.
Sándor „Papa” István, nyugalmazott rendőr alezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt főnyomozójának vallomásának teljes szövege. „Aztán meg kell nézni azt, hogy a határok feloldását és a rendszerváltást követően a külföldi orosz-magyar vagy ukrán-magyar vagy bármilyen vegyesvállalatoknak kik lettek a vezetői vagy a részesei, mindazok, akik a KGB kulcsemberei voltak, mert azok jutottak pozícióhoz”

Olajügy, emlékeztetőül: A Nógrádi jelentés
Nógrádi Zsolt 2000-ben feltáró vallomást tett a Pallag László képviselő által vezetett parlamenti vizsgáló bizottság előtt. A vizsgáló bizottság feladata volt, hogy megkísérelje feltárni az olajbűnözés és a politikai elit közötti kapcsolatokat. Nógrádi Zsolt terhelő vallomást tett több olaj-keresztapára és aktív politikusra. A bűncselekmény elkövetésével megjelöltek között volt a Fidesz kormány belügyminisztere, Pintér Sándor, valamint az Antall-kormány belügyminisztere, a későbbi miniszterelnök, Boross Péter is.

„Kármán Irén elrablóinak megbízói vezető beosztású politikusok”
Politikai haszonszerzésre hajaz a Fidesz, de ők is beszennyeződtek az ügyben, mint az MSZP vagy az MDF? Az újságírónő álszentnek tartja, hogy velejéig korrupt pártok jelentkeznek be elsőnek az ország megmentésére.