Dávid Ibolya ötödszörre is

A küldöttek több, mint 80 százaléka az elnökasszonyt támogatta. A párt célja továbbra is harmadik politikai erőnek megmaradni és új jobboldalt építeni Magyarországon. Dávid Ibolya cselekvő ellenzékiséggel alternatívát szeretne kínálni a nagy pártokkal szemben, valamint kormányzati szerepre készüln 2010-ben, 10 százalékos támogatottsággal.

Az MDF egyedüliként induló elnökjelöltjét több, mint 80 százalékos többséggel választották újra. Dávid Ibolya a 317 leadott érvényes szavazatból 262 küldött támogatását kapta meg. Az elnöki posztra korábban több várományos volt, a megyei szervezetek ugyanis jelölték még Katona Kálmánt és Grezsa Istvánt is, de ők végül visszaléptek. A 11 tagú elnökségben nyolc hely volt kiadó, ebből hetet a most is induló eddigi tagok szereztek meg: Hock Zoltán, Almássy Kornél, Viniczai Tibor, Katona Kálmán, Csáky András, Makai Zsolt és Karsai Péter. Az új jelöltek közül pedig Lasztovicza Gábor kapott bizalmat és került be a testületbe.

Dávid Ibolya délelőtti programismertető beszédében igen bíztatónak nevezte azt is, hogy az MDF-et egymillió szavazó jelölte meg második kedvenc pártként. Mind a kormányoldal, mind a nagyobbik ellenzéki párt bírálata mellett azt is hangsúlyozta, hogy pártja minden terület reformjához átgondolt koncepcióval rendelkezik. Mindezeket nagy vonalakban tartalmazza az A konzervatív választás címet viselő vitairat, amelyhez a küldöttek hozzászóltak és több hónapos szakmai, politikára bocsátottak az MDF országos gyűlésén.

A Magyar Demokrata Fórum cselekvő ellenzékként, a középosztály érdekében dolgozik és belevágott az új jobboldal felépítésébe, valamint arra készül, hogy 2010-ben 10 százalék feletti támogatottsággal kormányzó párt lesz – mondta Dávid Ibolya. Kiemelte, hogy az MDF minden terület reformjához átgondolt koncepcióval rendelkezik és ezúttal is szólt arról Dávid Ibolya, hogy a közélet tisztaságát célozzák, illetve továbbra is ragaszkodnak több adónem eltörléséhez vagy mérsékléséhez. Példaként említette a kamatadót, az örökösödési illetéket, illetve az iparűzési adót, amelyek helyett egy alacsony kulcsú, vagyoni típusú adónem bevezetését tartja elfogadhatónak az MDF.

Fontosnak nevezte a nemzeti érdekek védelmét és a magyar-magyar kapcsolatok újragondolását. Ez a gondolat talán nem véletlenül kapott helyet Dávid Ibolya beszédében, hiszen az országos gyűlésen több határon túli magyar vezetői is jelen van, így például Markó Béla RMDSZ elnök, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Szövetségétől. Az MDF országos gyűlését egyébiránt levélben üdvözölte Angela Merkel is. A német kancellár méltatta Antall Józsefet, az MDF volt miniszterelnökét, kiemelve, hogy az ő kormányzása teremtette meg a demokratikus feltételeit Magyarország európai uniós csatlakozásának, tagságának.

Katona Kálmán, a Magyar Demokrata Fórumot egy olyan hajóhoz hasonlította, amelyik ugyan elszakad a jobb parttól, középen hajózik, de vigyáznia kell, hogy ne tévedjen át a bal partra. A vonalban Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum újjáválasztott elnöke.

Az újjáválasztott pártelnök a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az MDF 2006-ban kőbe véste, hogy nem segíti hatalomra Gyurcsány Ferencet és nem segíti hatalomba Orbán Viktort. - Számunkra az a populizmus elfogadhatatlan volt, amely az utolsó egy-két évet jellemezte – nyilatkozta a pártelnök. - A Magyar Demokrata Fórum többször szóvá tette azt, hogy mindkét pártelnök úgy dobálta a választási kampányban a 100 milliárdokat, mint a zsonglőr a karikákat. Ez egy konzervatív, reális politikát követelő politikus számára elfogadhatatlan, ezért kizártuk annak lehetőségét, hogy hatalomra segítjük őket – fejezte be Dávid Ibolya.

Előzmények:

Az MDF közeledik a Fideszhez?
Mostanában egyre kevesebb kritika éri a Fideszt a Demokrata Fórumtól. Sőt az MDF parlamenti frakciója találkozóra invitálta Orbán Viktort. Nem szövetséget, hanem cselekvő partnereket keres az MDF. A Fidesz kész az együttműködésre. Dávid Ibolya a középosztály védelmében ajánlott partnerségi viszonyt a Fidesznek. A párt elnöke szerint a frakció és a miniszterelnök korábbi találkozója és eszmecseréje bizonyítja, hogy van létjogosultsága a pártok közti párbeszédnek.