Ősfény helyett hideg porfelhő
2010-03-18 - Politaktika Szerkesztőség
A világegyetem porfelhői értéktelen ”szennyeződések” a CMB fénykeresői számára, más csillagászoknak azonban kincsesbányát jelenthetnek.
A Planck űrteleszkóp jól látja a hideg anyagot. A porfelhő egyes részeinek hőmérséklete mínusz 261 C körül van.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Európa Planck nevű űrteleszkópja újabb meglepő képekkel lepte meg a csillagászokat.
Az űrteleszkóp elsődleges célja a ”legősibb fény” megtalálása lenne a világmindenségben, a szerdán érkezett képek azonban a Tejúton terjedő hideg porfelhőről árulkodnak.
A csillagászok az elemzések elvégzéséig mindenesetre óvatosak a konkrét értékelésekkel.
A kirajzolódó képeken nyomon követhető jelenség ugyanakkor hasznos információkkal szolgál a csillagok keletkezését kutató tudósoknak.
A vizsgált területen viszonylag nagy a gáz és anyag koncentráció, ami kedvező az új égitestek létrejöttéhez.
A legutóbbi képeket az Európai Űr Ügynökség (ESA) másik űrteleszkópjának, a csillagok keletkezését kutató Herschel-nek a képeivel is össze fogják vetni.
Dr Jan Tauber az Esa project Planck misszióján dolgozó egyik tudós elmondta, hogy a közzétett anyag jól szemlélteti a Planck munkáját, ahogy nagy léptékben figyeli a világűrt, együttműködve a Herschel-lel ami kis területekre összpontosít részletesebb vizsgálódással.
A Planck-ot és Herschelt tavaly májusban indították útnak a földől 1,5 millió km-re levő megfigyelési helyükre.
A Herschel infravörös hullámokkal, a Planck viszont rádióhullámokkal dolgozik, és a Kozmikus Mikrohullámú Háttér (CMB) eddigi legérzékenyebb detektálására képes. Az MCB lényegében olyan fény, ami a feltevések szerinti világteremtő Nagy Robbanás után került az űrbe, amikor a világegyetem már eléggé lehűlt a hidrogénatomok létrejöttéhez.
A tudósok minden CMB-vel kapcsolatos információt nagy lelkesedéssel fogadnak, mert ezekből tudnak következtetni a kozmosz korára, összetételére és szerkezetére.
Ahhoz hogy a Planck megtalálhassa a fény ”kövületet”, először ki kell ”takarítania” az egyéb jelenségek okozta zavaró jeleket. Ez a takarítás foglalja magába a csillagok közti nagyon hideg porfelhők azonosítását is.
Ezek a porfelhők jóllehet értéktelen ”szennyeződések” a CMB fénykeresői számára, más csillagászoknak azonban fontos információkkal szolgálhatnak.
”Egyeseknek szemét, másoknak kincs” foglalja össze dr. Trauber.
A szerdai képek az égboltnak nagyjából 10%-át fedik le. Jól kivehető, ahogy az égi porfelhő rostjai kinyúlnak a Tejútban, mintegy 500 fényévnyi távolságra tőlünk. A hullámtartomány miatt a Planck jól látja a hideg anyagot. A porfelhő egyes részeinek hőmérséklete mínusz 261 C körül van (az abszolút nulla fok -273,15 C )
A Planck heteken belül befejezi első, az egész égboltra kiterjedt vizsgálatát.
A projektet végző csapat 2011 januárjára tervezi az ez alapján készült katalógus kiadását.
A CMB-re vonatkozó adatokat elővigyázatosságból 2012 végére ígérik, mivel tavaly ellenmondások merültek fel néhány elhamarkodott következtetés publikálása miatt.
A terület kutatása eddig több Nobel Díjat is eredményezett, ami jól tükrözi a témakör súlyát.
Hogyan dolgozik a Planck
- A Planck megfigyelő teleszkóp percenként egyszer fordul körbe, és ’látó mezője’ soha sem irányul a nap felé.
- Fordulatonként a világűr keskeny sávjaira vonatkozó pontos hőmérsékleti információkat gyűjt.
- A sávokat később összerakják, és ebből lesz a világegyetem eddigi legpontosabb hőtérképe.
- A teljes égbolt végigpásztázása nagyjából 6 hónapig tart. A cél, hogy ezt legalább négyszer megtegyék.
Az űrteleszkóp elsődleges célja a ”legősibb fény” megtalálása lenne a világmindenségben, a szerdán érkezett képek azonban a Tejúton terjedő hideg porfelhőről árulkodnak.
A csillagászok az elemzések elvégzéséig mindenesetre óvatosak a konkrét értékelésekkel.
A kirajzolódó képeken nyomon követhető jelenség ugyanakkor hasznos információkkal szolgál a csillagok keletkezését kutató tudósoknak.
A vizsgált területen viszonylag nagy a gáz és anyag koncentráció, ami kedvező az új égitestek létrejöttéhez.
A legutóbbi képeket az Európai Űr Ügynökség (ESA) másik űrteleszkópjának, a csillagok keletkezését kutató Herschel-nek a képeivel is össze fogják vetni.
Dr Jan Tauber az Esa project Planck misszióján dolgozó egyik tudós elmondta, hogy a közzétett anyag jól szemlélteti a Planck munkáját, ahogy nagy léptékben figyeli a világűrt, együttműködve a Herschel-lel ami kis területekre összpontosít részletesebb vizsgálódással.
A Planck-ot és Herschelt tavaly májusban indították útnak a földől 1,5 millió km-re levő megfigyelési helyükre.
A Herschel infravörös hullámokkal, a Planck viszont rádióhullámokkal dolgozik, és a Kozmikus Mikrohullámú Háttér (CMB) eddigi legérzékenyebb detektálására képes. Az MCB lényegében olyan fény, ami a feltevések szerinti világteremtő Nagy Robbanás után került az űrbe, amikor a világegyetem már eléggé lehűlt a hidrogénatomok létrejöttéhez.
A tudósok minden CMB-vel kapcsolatos információt nagy lelkesedéssel fogadnak, mert ezekből tudnak következtetni a kozmosz korára, összetételére és szerkezetére.
Ahhoz hogy a Planck megtalálhassa a fény ”kövületet”, először ki kell ”takarítania” az egyéb jelenségek okozta zavaró jeleket. Ez a takarítás foglalja magába a csillagok közti nagyon hideg porfelhők azonosítását is.
Ezek a porfelhők jóllehet értéktelen ”szennyeződések” a CMB fénykeresői számára, más csillagászoknak azonban fontos információkkal szolgálhatnak.
”Egyeseknek szemét, másoknak kincs” foglalja össze dr. Trauber.
A szerdai képek az égboltnak nagyjából 10%-át fedik le. Jól kivehető, ahogy az égi porfelhő rostjai kinyúlnak a Tejútban, mintegy 500 fényévnyi távolságra tőlünk. A hullámtartomány miatt a Planck jól látja a hideg anyagot. A porfelhő egyes részeinek hőmérséklete mínusz 261 C körül van (az abszolút nulla fok -273,15 C )
A Planck heteken belül befejezi első, az egész égboltra kiterjedt vizsgálatát.
A projektet végző csapat 2011 januárjára tervezi az ez alapján készült katalógus kiadását.
A CMB-re vonatkozó adatokat elővigyázatosságból 2012 végére ígérik, mivel tavaly ellenmondások merültek fel néhány elhamarkodott következtetés publikálása miatt.
A terület kutatása eddig több Nobel Díjat is eredményezett, ami jól tükrözi a témakör súlyát.
Hogyan dolgozik a Planck
- A Planck megfigyelő teleszkóp percenként egyszer fordul körbe, és ’látó mezője’ soha sem irányul a nap felé.
- Fordulatonként a világűr keskeny sávjaira vonatkozó pontos hőmérsékleti információkat gyűjt.
- A sávokat később összerakják, és ebből lesz a világegyetem eddigi legpontosabb hőtérképe.
- A teljes égbolt végigpásztázása nagyjából 6 hónapig tart. A cél, hogy ezt legalább négyszer megtegyék.
"Szóljon hozzá ön is a cikkhez!" - a hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
