Mennyire veszélyes a cionizmus?

Ausztriában az egyik szélsőséges párt honlapjának videó játékában müezzinekre és mecsetekre lehet lövöldözni. Németországban egy bankár borzolja a kedélyeket rasszista kijelentéseivel, a zsidóság felsőbbrendűségére, ill. a török bevándorlók kártékonyságára utaló kijelentéseivel. Ostoba rasszizmus, vagy körmönfont cionizmus? A kettő közt lényeges különbségek vannak...

Maga a cionizmus viszonylag új keletű dolog, és magyar vonatkozása is van, hiszen egyik eszmei alapítója Herzl Tivadar budapesti zsidó volt. A múlt század elején kibontakozó mozgalom a Rotschild bankár család támogatását élvezve a zsidóság mai Izrael területén történő államalapítását tűzte ki célul. Herzl soha nem volt az általa ragaszkodott területen, amit akkor palesztinok laktak.

A cionizmus eszmeileg a zsidóság vallási szokásgyűjteményére, a Talmudra épül (amiből mindjárt kétféle is van). A Talmud nélkül nem lehet megérteni a cionizmust, ugyanakkor a cionizmus nem következik a talmudból, és főleg nem a Tórából, mely utóbbi a keresztények Ó testamentumának is alapja.

A Talmudot több száz évig írták, útmutatásai esetenként kimondottan ellenségesek a kívülálló népekkel szemben. Az érthető okok miatt korábban titkos talmudi ’tanítások’ az interneten ma már könnyen hozzáférhetők. A zsidó Israel Shahak elemezte bővebben a Talmud ellenséges jellegét. Sok zsidó ellenzi ezen tanításokat.

A kamattal való leszegényítés technikája, a lopás, sőt az emberi élet veszélyeztetése nem antiszemita fikció, hanem a Talmud egyes fejezeteiben megfogalmazott valóság. Az izraeli katonákat mészárlásra buzdító rabbik jól példázzák, hogy mekkora problémáról van szó.
A Talmud valójában mentességet teremt Mózes parancsolatai alól az idegenekkel szemben. (Lehet bűnözni, csak nem az isten által kiválasztott zsidókkal.) Ebből a logikából kiindulva érthetővé válik a zsidó nép üldöztetésének évezredes problémája, de a diaszpóra nyújtotta ’előnyök’ is.

További gond, hogy a cionista összefonódások a kulcsfontosságú társadalmi posztok megszerzése érdekében háttérbe szoríthatják a társadalom többi tagját. Ennek megfoghatatlansága jelenti a cionizmus, ill. a talmudi gondolkodásmód talán legnagyobb rákfenéjét. Egy idő után így mintegy lefojthatják, ill. felélhetik a társadalmat. (A középkori Angliát és Spanyolországot hasonló okok miatt kellett elhagyniuk).

Fontos leszögezni, hogy a cionizmus nem egyenlő a zsidósággal, ugyanis sok zsidó cionista ellenes, valamint sok cionista nem zsidó. A zsidóság ’összetartását’ sem lehet túlmisztifikálni, amit jól példáz, hogy Magyarországon 1944-ben nagyjából 1700 zsidót mentettek ki cionisták, míg több százezret sorsukra hagytak. Az Izraelt alapító Ben Gurionék is hallgattak, majd később Izraelben a köznyelv szappanoknak hívta a koncentrációs tábort túlélt kivándorlókat. (Akkor Horthy Miklós tett a legtöbbet a zsidóság megmentéséért)

Az amerikai és európai oligarchiák jóvoltából a cionisták ma a reneszánszukat élik.
Szövetségük alapja, hogy mind az oligarchiák, mind a cionisták a társadalmak kihasználásában érdekeltek.
A cionizmust felhasználó oligarchiák súlyos csapást mérhetnek a társadalmak demokratikus rendszereire a jogállamiság kijátszásával. A cionizmus ebből a szemszögből nem Izraelről, hanem a háttérben meghúzódó oligarchiák nemzetközi terjeszkedéséről szól.

Magyarországon a világháború után Rákosiék ÁVH-s diktatúrájával és Gyurcsány Ferenc nemzet pusztító politikájával érvényesülhetett erőteljesebben a cionizmus, de elképzelhető hogy az IMF is használta a cionista kártyát az MNB-t vezető Fekete Jánoson keresztül. Rendszerváltás óta a magyar politikai vezetés folyamatos cionista nyomás alatt van, elég ha tőzsdemanipulációiról elhíresült Soros Györgyre, vagy az egykori Csaucseszku barát Tom Lantosra gondolunk.

A cionista összefonódások által okozott kárt ma már felbecsülni is lehetetlen. Zemplényitől Princz Gáboron át a legutóbbi titokzatos H1N1 oltásokig a nagy lenyúlások és átverések jelentős része valahogy kapcsolatba hozható Izraellel, akárcsak a tavalyi cigánygyilkosságok.
A talmudi etikába sok minden belefér, akár a terrorizmus is. Mindemellett a cionista stratégiában nagy szerep jut az úgynevezett ’Fals flag’ akcióknak, melyeknél az elkövetett bűnt más nyakába próbálják varrni feszültség keltés végett, vagy fokozva azt. Az uszítók dolgát ilyenkor jelentősen megkönnyítik az olyan ostoba szervezetek, mint pl. a Magyar Gárda.
Elgondolkodtató a duna-parti disznólábas sztori is, ugyanis az ilyen viccelődés itt nem szokás. Pár évvel később Franciaországban próbálkoztak valakik hasonlóval – érdekes.

Ami ma Gázában van az minden képzeletet felülmúl. A másfélmilliós koncentrációs tábor létrehozásáért, a gyermekek és civilek százainak lemészárlásáért nemcsak Izrael cionista kormánya felelős, hanem azon politikusok is, akik a szörnyűségek láttán hallgattak, netán akadályozták annak megszüntetését vagy utólagos kivizsgálását (a magyar kormány köztük van).
A cionisták és oligarchiák csak a társadalom félrevezetésével tudják biztosítani hatalmukat, ezért ellenük a nyíltság és jogállamiság kikényszerítésével, a társadalmi felügyeletet biztosító valódi demokratikus köztársaság megvédésével lehet és kell harcolni.

Jelenleg a cionizmus tengelyét leginkább Izrael, az USA, Kanada és Németország jelenti, Magyarország Romániával a vazallus államok megtisztelő címén osztozhat.
A cionizmus nem oka, hanem eszköze a nemzetközi oligarchiáknak.

Az oligarchiák (CFR, Bilderberg csoport) Kelet-Európa behódolása óta az arab világot támadják, és a legjobb úton haladnak afelé hogy világméretű konfliktust okozzanak többek között a cionizmus felhasználásával.
Észre kell venni, hogy az USA és Európa csapatai vannak ott és nem fordítva, a katonai atrocitások az arab lakosságot sújtják, a nyomasztó katonai fölény által szinte gerjesztve a terrorizmust.


Across