Az Eü reform örvényében
Aki pontos képet akar kapni a reformokról és azok várható hatásairól az meglehetősen nehéz helyzetben van, hiszen a holland minta is meglehetősen újkeletű, sok kérdéssel és kevés tapasztalattal. Ráadásul az alapja merőben eltérő a hazánkban találhatótól.
Az Eü reform tovább dübörög, mint a kormány program egyik alappillére. Az eltökéltség rendületlen annak ellenére, hogy néha kiderül, maguk a képviselők sincsenek tisztában azzal, miről is szavaznak. Bár őket ez nem zavarja.
Mi változott a vizitdíj bevezetése óta. A kormánynak a 300 Ft-kal egyrészt sikerült közel 20 milliárd Ft-ot kivenni a lakosság zsebéből, de mit adott érte. Sorban állást a pénztárablakoknál, a többszöri vizsgálatoknál felmerülő befizetési káosszal. Ha a pénztárablakoknál eltöltött idő a munkaidő rovására megy, a vállalatokat 300 Ft-nál biztosan nagyobb kár éri alkalmanként, ami népgazdasági szinten mínusz tételt jelent a bevételi oldallal szemben a pénztárak működtetésének többlet költségével együtt.
A nagyobb baj azonban, hogy a szolgáltatás drágulásával annak minősége egyértelműen romlott.
A sorban állás miatt egyrészt nehézkesebb lett a rendszer, másrészt bizonyos vizsgálatokra több hónapot kell várni, ami a gyógyítás hatékonyságát mindenképpen lerontja (tudomásom szerint emiatt már haláleset is történt). Tehát nagyjából itt tartunk most. Többet fizetünk egy rosszabb szolgáltatásért.
De mit várhatunk a következő elemtől, a társadalom biztosítási rendszer egészének megváltoztatásától.
Egyenlőre elég nehéz kiigazodni, hiszen maguk a reform kidolgozói is ellentmondanak egymásnak.
Nemrég Horváth Ágnes, az egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a reform célja a tisztán magántőkével működő egészségbiztosítás, majd ez cáfolva lett. Az állampolgárok szempontjából úgy gondolom mellékes, hogy milyen csatornákon folyik be a pénz az egészségügy megfinanszírozásához. A lényeges kérdés inkább, hogy ez jelent-e többlet kiadást részükről (mint például a vizit díj), és milyen pozitív változások várhatók az új rendszer folyományaként. Az biztos, hogy a magán vállalatok nem jótékonysági intézmények, hanem profit orientáltak, magyarán a cél a minél nagyobb nyereség elérése. A befektetéseknél mindenképpen több pénzt akarnak kinyerni az üzletből, aminek egyik klasszikus módja a költségek csökkentése, ami egyrészt lehet a felesleges kiadások megnyírbálása racionalizálással, másrészt olcsóbb megoldások találása ami adott esetben a színvonal csökkenését jelentheti.
A nyereséget másik oldalról a bevételek növelésével lehet fokozni ami a díjak emelését vonhatja maga után egységesen vagy differenciáltan. Az előbbi esetben mindenki rosszul jár a második eset kasztosodást generálhat.
A következő kérdések megválaszolása talán oszlatná a témát körüllengő misztikus ködöt.
- Kötelező lesz-e az új rendszer? (vannak olyan államok ahol nem kötelező biztosítást kötni)
- Jelent-e többlet kiadást az állampolgároknak, és ha igen mennyit az új biztosítási rendszer?
- Tartalmaz–e a rendszer kasztosodási elemeket, és ha igen azok kényelmi vagy gyógyászati jellegűek? (magasabb díj- színvonalasabb, gyorsabb ellátást, vagy netán tágabb betegség spektrumot is jelent?)
- Mekkora a szabadsága a biztosítónak a díjak képzésénél? (Monopol helyzetnél stb. lehet érdekes ez a kérdés)
- Milyen szolgáltatásokra terjed ki a biztosítás? (Drágább kezelésnél megtagadhatja-e a biztosító a finanszírozást? Szükség lesz-e továbbra is lakossági gyűjtésekre ilyen esetekben?)
- Megszűnik-e a hálapénz?
- Mennyire lesz kiszolgáltatott az egészségügy a biztosítónak?(A gyógyászati eljárások az orvos javaslata vagy a biztosító társaság érdeke alapján kerülnek meghatározásra?)
- Mennyivel és miben lesz jobb az új rendszer a jelenleginél? (pl. megszűnik-e az Eü reform egyik alapjaként aposztrofált vizitdíj, és az eddig megvalósult reform következtében kialakult hosszú várakozási idő bizonyos vizsgálatoknál?)
- Az Eü reform hogyan állítja talpra az ország gazdaságát? (Az agyondimenzionáltság miatt ui. úgy néz ki mintha ez lenne az egyetlen probléma.)
Fenti kérdések mellett biztos, hogy másokban is felmerültek hasonló bizonytalanságok.
Jó lenne ha a reform kiötlői megnyugtató válaszokat tudnának adni a felmerült kételyekre.
Bár paradoxon komolyan venni, egy önmagát folyamatosan meghazudtoló kormány válaszait.
across
Előzmények:
Vizitdíj megtagadó nyilatkozat
... megtagadom a vizitdíj fizetését, mert a Magyar Köztársaság 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA VII. fejezet 35.§. (1) bek. (g) „meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről”. Ezen törvényi hely értelmében Alkotmány ellenesnek tartom a vizitdíjat, ezért megfizetését megtagadom.
Egyre gyakrabban tagadják meg a vizitdíj befizetését
A vizitdíj miatt nem az orvost kell szidni! Kerekesszékben vagy fekve kórházba szállított betegek közel felének a mentők állnak sorba a vizitdíj befizetéséért, noha ez nem az feladatuk lenne.
Horváth Ágnes a tudatlan rácsodálkozó
Magyarországon már tíz éve végeznek olyan csuklón keresztüli katéteres eljárást, amely meglepte hollandiai szakmai útján Horváth Ágnest. Németalföld helyett Magyarországot tanulmányozza a magyar miniszter. Papp Lajos nyílt levele.
Nem 300 forint a vizitdíj
Többször kell vizitdíjat fizetni egy kezelés után. Kovács Attila az Egészésgügyi Minisztrérium államtitkára szerint becsapják a betegeket! Akinek pedig ez nem tetszik az forduljon az Egészségbiztosítási Felügyelethez.
1000 forintos vizitdíj
Már emelik a tarifákat. Mi lesz később? Eddig hat milliószor fizettünk vizitdíjat február 15-e óta. Az eddigiekkel ellentétben a rendőrség és a tűzoltóság mentesül a vizitdíj-szabályok alól.
Rend(elő)be tesszük az egészségügyet
...egyre betegebbek a szocialisták a liberálisoktól?
A magyar állam három kórházat épít Srí Lankán
Mi a különbség a budapesti Schöpf-Mérei kórház és a Srí Lanka-i Hambantota-i kórház között? Előbbit bezárja, utóbbit pedig felépíti a magyar kormány. Hurrá! Amíg idehaza vizitdíj, kórház bezárás, addig Ázsiában több mint 33 milliárd forintért épít kórházakat a kormány. A magyar politikai vezetés a kórházakon túl, őserdei víztisztítót is épít a távoli országban.
Vizitdíj tűzoltóknak is
Pénteken este tűz volt a budapesti EGIS Gyógyszergyárban. A pofátlanságnak nincs határa, négy tűzoltót marásos sérüléssel, csak a vizitdíj befizetése után láttak el a kórházban.
Itt a vizitdíj "nem igaz országban"
Elfogyott a türelem, volt elég idő a felkészülésre az elmúlt hónapokban – mondta az egészségügyi miniszter. De mi lesz, ha az orvosok és ápolók türelme fog elfogyni?
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!






