Átgondolatlan vízközmű privatizáció

Nyílt levél Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez

Tisztelt Miniszter Úr!

A köztársasági elnök aláírta a vagyontörvény második változatát, amely a regionális vízközműveket kivonja a tartósan állami tulajdonban maradó cégek köréből.(1) A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke a napokban a vízközművek várható privatizációjáról beszélt.(2) Arra kérjünk Önt, mint az ágazat legfőbb irányítóját, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne szülessenek a társadalmi igazságtalanságokat tovább fokozó, bizonytalan környezeti hatással járó, átgondolatlan vízközmű-privatizációs lépések.

A vízközművek privatizálása nemzetközi tapasztalatok alapján rendkívül problémás lépés.(3) A vízközművek terén tett piacnyitással (mint általában a közszolgáltatások nyújtásában vállalt állami szerepvállalás csökkenésével), a hátrányos helyzetű rétegek elveszíthetik hozzáférésüket a szolgáltatáshoz. Bár hazánkban a hozzáférést törvény szabályozza, a privatizációhoz köthető problémák súlyosságát a részben privatizált Budapesti Vízművek körüli sorozatos botrányok is megerősítik.(4)

A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog(5), és az alapvető emberi jogok biztosítása az állam alkotmányosan rögzített feladata. Az Ön vezetése alatt álló vízügyi szakigazgatás felel a szabályozási környezet kialakításáért, a hozzáférhetőség, az elérhetőség és a minőség szavatolásáért. Az önkormányzatok, illetve az állam tulajdonában álló cégek esetében ezek a szempontok közvetlenül érvényesíthetőek. A privatizáció után ez a lehetőség elvész, az egyetlen további eszköz a nemzetközi szerződésekben is vállalt kötelezettségeink biztosítására a határozott közcélú szabályozás, amelynek kialakítása érdekében eddig nem történtek lépések. Ez egyben környezeti problémákkal is járhat, hisz a magáncégek a fogyasztás növelésében érdekeltek, az önkormányzatok pedig – a vízprivatizációs szerződések miatt – nehezebben tudnak autonóm környezetpolitikát folytatni a vízbázis védelme érdekében. További komoly probléma, hogy a demokratikus kontroll lehetőségét ellehetetleníti, hogy a privatizációs szerződésekhez nem lehet hozzáférni, így homály fedi a magán-szektor bevonásának feltételeit.

A vízközművek privatizációja pusztán közgazdaságtani szempontból sem feltétlenül kívánatos: a vízközmű természetes monopólium, a verseny hiányzik és nem valósítható meg, a vízfogyasztás pedig megkerülhetetlen. Emellett, ahogy azt az IMF is leszögezi(6), rácáfolva egy gyakran hangoztatott érvre, az állam illetve az önkormányzatok gyakran olcsóbban tudnak fejlesztési forrásokhoz jutni, mint a magánszereplők. Súlyos felelőtlenség ilyen fajsúlyú lépéseket megtenni anélkül, hogy nem készültek a privatizáció alternatíváiról elemzések, nem született eddig a szektorban folyó átalakítások társadalmi hatásairól érdemi felmérés, és egyáltalán nem megoldott a független és erős szabályozás feladata. Miközben a piac hibái egyértelműek a vízszolgáltatás terén, a döntéshozók nem mérlegelik a köztulajdonú üzem fejlesztésének, pl. a public public partnership, a részvételi költségvetés vagy az alternatív technológiák lehetőségeit.(7)

Miniszter Úr! Az ön felelőssége, hogy hazánkban a fenntarthatóság ökológiai és szociális kívánalmainak megfelelő közpolitikák szülessenek. Különösen nagy a felelőssége akkor, ha olyan párt támogatásával hirdeti a fenntarthatóság értékeit, amelyik a neoliberális társadalompolitikák keretében az átgondolatlan privatizáció legfőbb erőltetője. Ezért arra kérjük, hogy mindent tegyen meg annak érdekében, hogy

1. a további átgondolatlan vízközmű-privatizáció előtt készüljön átfogó értékelés az eddigi privatizáció társadalmi és környezeti hatásáról,

2. érdemben vegyék számításba a privatizáció közpolitikai alternatíváit,

3. gondoskodjanak az ártámogatások helyébe lépő szociális támogatásokról és a leghátrányosabb helyzetű települések ivóvízellátásáról,

4. mielőbb szülessen meg a magánszektor bevonását szabályozó, a hozzáférést, az elérhetőséget és a minőséget garantáló vízközmű törvény és vízközmű-hatóság.

Ezek nélkül a fenntarthatóság és igazságosság Ön által is vallott értékei és a gyakorlat közötti szakadék tovább mélyül.

Budapest, 2007. szeptember 25.

Üdvözlettel,

Boda Zsolt s.k.,
a Védegylet szóvivője

Előzmények:

Nyílt levél a pénzügyminiszternek
A hatvankét neves aláíró nyílt levélben fordult Veres János pénzügyminiszterhez. Kérik, hogy amíg a vagyontörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozat meg nem születik ne engedélyezze nemzeti vagyontárgyak értékesítését. „Kérjük, hogy a társadalmi béke és a nemzet önrendelkezési jogának megteremtése okán tanúsítsanak önmérsékletet a nemzet vagyonának értékesítése területén.”

Elfogadták a vagyontörvényt, Magyarország a Gyurcsány Zrt. Molnár Oszkár szerint
A Fidesz a kormányt segítette a név szerinti szavazással? Esélyt sem adott az ellenzék a másként gondolkodó szocialistáknak. Az MSZP és az SZDSZ országgyűlési képviselői hétfőn megszavazták a vagyontörvényt. Így jövőre lehetőség lesz a Budapest Airtportban, a Nemzeti Tankönyvkiadóban, a Nemzeti Autópályakezelőben lévő állami részesedés eladása.

Közérdeket sért a vagyoneladás
Elhárulnak az utolsó akadályok a kórházak, múzeumok, egyetemek, kormányzati épületek, stratégiai vállalatok és a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföld eladásának útjából? Több mint hatvan közszereplő nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a vagyontörvényt előzetes normakontrollra juttassa el az Alkotmánybírósághoz.