Mi a baj az alkotmánnyal?

Sokan úgy vélik, hogy a magyar alkotmány azért nem jó, mert elavult és a Rákosi időket idézi. A valóság azonban az, hogy 1949-es keltezése ellenére folyamatosan átirogatják, tehát az alkotmány naprakész. A gond tehát inkább az ott megfogalmazott törvények betartásával, ill. betartatásával van.

Morzsák az alkotmányból, egy két gondolattal:

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, …
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

- napjaink demokratikus élharcosa Gyurcsány Ferenc notóriusan vette semmibe ezt a törvényt, sőt kérkedett is vele. Elég ha választók becsapásával aratott győzelmére, vagy Bajnai Gordon harcostársa önkényes hatalomra juttatására gondolunk.

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

- jelenleg a magyar nép másodrangú állampolgára hazájának. Abból a posztulátumból kiindulva, hogy az dirigál aki a munkát és pénzt adja, az ország függetlensége is erősen megkérdőjelezhető.

6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
(2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

- Magyarország a rendszerváltás óta folyamatosan katonai akciókban vesz részt lényegében az USA csatlósaként. A horvát felkelőknek való fegyvereladás pedig az eltűnt ellenérték miatt kormány színtű illegális fegyverkereskedelemnek is minősül.
A jelenlegi afganisztáni misszió okai és céljai szintén erős kétségeket vetnek fel.

9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

- ez nem igaz, hiszen a köztulajdon jelentős részét játszották magánkézre vagy kótyavetyélték el.

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

- ez sem igaz. Ma már a családok anyagi lehetőségei jelentősen befolyásolják a fiatalok kilátásait. A létbizonytalanság generálta stressztől a szüleik révén a fiatalok sem mentesülnek. A kasztosodás az iskolákban is érezhető, ami a rohamosan gyengülő oktatatási színvonallal már az általános iskolákban predesztinálja a gyerekek későbbi esélyeit.

17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.

- hamis. A rászorulók egyre inkább magánadományokra vannak utalva, mialatt az állam a rendelkezésre álló forrásokat jellemzően nem szociális kiadásokra költi ill. pazarolja.

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

- a lepukkant magyar büdzsé ismeretében ez nonszensze.

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

- A magyar köztársasági elnök valójában erősen függ a miniszterelnöktől (ld. Smitt Pál) és háttérhatalmi összefonódásoktól, ezért bár jogi eszköze lenne a demokratizmus védelmére (pl. választások kiíratása) személyes okok miatt ettől tartózkodik.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

- ennek csak akkor lenne értelme, ha valódi potenciállal járna, de nem jár, az a miniszterelnök és a kormány kiváltsága, és talán nem véletlenül.

29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.

- Valójában a miniszterelnök jelöltje lesz a köztársasági elnök, aki viszont a legfőbb ügyészre tesz javaslatot, aki viszont az ügyészeket nevezi ki, tehát végső soron a miniszterelnök kontrollálja az igazságügyet is (mint a személyi kultusz idején). Így talán érthető, hogy Gyurcsány ámokfutását vagy Orbánék necces törvénygyártásait miért nem lehetett megakasztani.

30/A. § (1) A köztársasági elnök
g) népszavazást kezdeményezhet,

- De nem teszi, amennyiben az a pártfogóinak pozícióját vagy döntését veszélyeztetné. Pedig valahol ez lenne a legfőbb funkciója. (2006, 2008, és 2009-ben is ki lehetett volna írni a választásokat, mert a kormány hiteltelen, talajvesztett és antidemokratikussá vált.)

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.
(4) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

- Az alkotmánybíróság kirakatintézmény, hiszen ezen feladataiból egyet sem lát el megfelelően. Az alkotmánybíróság arra képtelen, hogy állást foglaljon a Fidesz által kreált és mind stílusában, mind tartalmában, ill. céljában erősen kifogásolható ”Magyarország Alaptörvénye” nevű kiadvánnyal kapcsolatban, ami már csak a megnevezése, és az azt kiadók közéleti szerepe miatt is megérne egy szemöldökráncolást.

39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány - miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint.
(4) A Kormány - miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.

- ez egy erősen összeeszkábált törvény amiből még így sem teljesült semmi Bajnai Gordon bohózatba illő kinevezésekor. A köztársasági elnök és alkotmánybírák ennek ellenére akkor is hallgattak.

40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.

- a védelem szó, és a konfliktushelyzetek körülményeinek elemzési hiányosságai miatt ez sem igaz..

51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

- a szervezett bűnözés elterjedtsége a feltáratlan korrupciós ügyekkel és politikai összefonódásaikkal azt mutatják hogy ez szintén nem működik.
A legfőbb ügyésznek például hivatalból ki kellett volna vizsgálnia a 2006-ban történt zavargások rendőri atrocitásait (sokkal komolyabban mint ahogy történt), de a Strabag, Mercedes, Siemens stb. vélelmezhető megvesztegetési ügyekben is szorgalmaznia kellett volna a külföldi igazságügyi szervek Magyarországra vonatkozó adatainak kikérését.

52. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
- a gyakorlatban minden szál a miniszterelnök kezébe fut össze, ami alapvetően antidemokratikus (ld. Orbán slepp).

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

- az emberi méltóság a mai feudalizálódó Magyarországon pénztárca és beosztás függő.

58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.

- a hajléktalanok tudnának erről sokat mesélni, már akik túlélik a telet, ugyanis a perifériákra száműzöttek közül több százan vesztették már életüket a hátrányos kirekesztettség miatt.
A legfaramucibb az egészben az, hogy a rendőrség és bíróság azokat a szociális munkásokat is támadja már, akik hivatásból állnak a társadalomból kirekesztettek mellé, ugyanis erre lettek kiképezve.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
(3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.

- a népbutítás és fontos információk elhallgatás erősödő tendencia, ehhez elég megnézni egy hírösszefoglalót bármelyik csatornán.

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.

- ez a szocializmust idéző törvény csak véletlenül maradt benn, ma már nem igaz.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

- meg ez is.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

- ez is itt felejtett törvény.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

- ez sem igaz már. Az alkotmányban valóban maradtak még a múlt rendszert idéző, a szociális biztonságot garantáló törvények, amennyiben ez problémát jelent elég lenne törölni őket.
Ha a cél viszont a magyar politikai elit igényeinek összehangolása a normális demokratikus értékrendekkel, úgy az új alkotmány megszövegezése eleve mission impossible kategória, tehát a rá szánt munka elfecsérelt energia, ahogy történt ez a Fidesz alaptörvényeivel is.


Végezetül idéznék még egy Btk. cikkelyt ami úgy gondolom erősen ide vág, olyan értelemben, hogy az alkotmányosság védelmét szolgálja.

Hazaárulás
144.§. (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával

Elkövetési tárgya kettős: egyrészt kapcsolat felvétele, másrészt kapcsolat fenntartása külföldi kormánnyal vagy szervezettel. A kapcsolat felvétele feltételezi, hogy az elkövető a fent nevezett szervvel ténylegesen érintkezésbe kerül. A cselekmény ebben az esetben akkor befejezett, ha a másik fél a közeledést elfogadja. Ez történhet bármilyen módon. Kapcsolat fenntartása esetében már a két fél közti együttműködés a lényeg. A bűncselekmény elkövetéséhez külföldi kormány vagy szervezet megléte szükségeltetik.

- fontos és létező törvényről van te hát szó, ami egyértelműen és hatásosan hivatott védeni a magyar alkotmányos rendet, a magyar nép biztonsága érdekében.
A magyar állami vezetők között az IMF és a CFR-es Soros György érkezése óta számos olyan ember van meghatározó állami beosztásban, aki köztudottan kapcsolatban áll olyan külföldi titkos politikai szervezettel, melynek célja más országok feletti gazdasági és politikai kontroll megszerzése, elsősorban beszivárgással (pl. Bilderbereger csoport). Az is egyértelmű hogy az elhárítás ebben a relációban blokkolva van, pedig itt tényleg nem babra megy a játék, az ország állapota ezt ma már jól tükrözi.

A demokráciát és alkotmányosságot védő törvények tehát megvannak, csak valamiért nem alkalmazzák őket. Rendet rakni nélkülük pedig nemigen lehet.