A több-biztosítós törvénytervezet diszkrét bája

Kedves Címzettek!

Most jöttem a könyvvizsgálói továbbképzésről, ahol a társadalombiztosítás 2008-as változásáról tartottak előadást.

FELHÁBORÍTÓ VÁLTOZÁSOIKAT HAJTOTT VÉGRE A KORMÁNY!

A nyugdíjjárulék és egészségügyi járulék az alábbiak szerint változik:

Munkaadók által befizetett járulék: nyugdíjkasszába a mostani 18 %-ot 24%-ra emelik, egészségügyi kasszába 11 %-ot 5%-ra csökkentik.

Munkavállalók járulékai: nyugdíjjárulék 8,8 %-ról 9,5%-ra nő, egészségügyi jár. 7 %-ról 6 %-ra csökken.

Mit jelent mindez? Lerázza a kormány magáról az egészségügyet, az elvonást átterelik a szintén hiányos nyugdíjkasszába. Majd megemeli a járulékot a privatizált EÜ kassza!

Ezért már őt fogják szidni! Kérdés, hogy lesz-e egy 7%-kal csökkentett bevétel mellett is jelentkező? Ez ugyebár, ha jól számolom minimum további 120 milliárd Ft kivonást jelent az egészségügyből. Kérdésem, hogy hol volt a parlamentből az ellenzék? Miért nem hangos a sajtó az övön aluli ütéstől?

Mi lesz velünk, választópolgárokkal, ha betegek leszünk? Hány orvost fognak elbocsátani és hány újabb kórházat zárnak be?

A több-biztosítós törvénytervezet diszkrét bája

Azt eddig is gyaníthatta mindenki, hogy az idősebb, krónikus betegség(ek)ben szenvedő ügyfelekért nem fognak kapkodni a profitorientált magánbiztosítók (a mellékelt cikk szerint Hollandiában 'Arany Kézfogással' – egy nagyobb összeggel - veszik őket rá, hogy feladják a biztosításukat. Ezzel az erővel akár el is altathatnák őket...), de nehogy az képzelje bárki is, hogy az aktív korosztály sorsa nem lesz ugyanígy megpecsételve.

A cikk szerint nyilvánosságra került törvénytervezet szerint a magánbiztosítók csak természetbeni betegellátást fognak finanszírozni, táppénzt nem fizetnek. Ezt lovagiasan áthárítják a munkáltatókra! Vagyis a táppénzt, amit eddig a társadalombiztosítás fizetett a szép, új szadeszes világban a munkáltatónak kell fizetnie. (Csak halkan kérdezem: - akkor mi a fenének kellenek a magánbiztosítók?)

Gondoljátok meg, proletárok, mi következik ebből! Egy olyan országban, ahol a munkavállalók többségét a magánszektor foglalkoztatja. Meddig is? Amíg egészséges. A lehetséges következményeket mindenkinek a fantáziájára bízom.

A magánbiztosítók extraprofitját tehát a munkáltatók fogják megtermelni. Képzeljük csak el, mi történik egy kis vagy közepes vállalkozásban egy kiadósabb influenzajárvány idején? Nem elég, hogy kiesik az a bevétel, amit a lebetegedett alkalmazottak nem tudnak megtermelni, és ebből a negatív bevételből még táppénzt is fizessen nekik. Munkahelyi balesetről, tartós betegségről már ne is beszéljünk. És vajon milyen létbizonytalanságba taszítja ez a tervezet azt a rengeteg magánvállalkozót, aki önmagát foglalkoztatja? Ez a réteg eddig kapott táppénzt, ha lebetegedett, ezentúl majd magának fizet. Miből is? És egyáltalán akkor miért is fizetünk TB-t?

Ez az egyik olyan Achilles-sarka a magánbiztosítós rendszernek, ahol a legsikeresebben lehetne megtámadni. Ez a megoldás ugyanis csak maguknak a biztosítóknak lenne bomba üzlet, magánemberként még a legdoktrinérebb liberálisoknak sem lehet érdeke, az MSZP sakkban tartott képviselőiről nem is beszélve. Őket leszámítva lényegében az egész társadalom véd-és dacsztövetségbe állhatna, hiszen végre volna egy olyan kérdés, amiben a munkaadók és a munkavállalók is egy oldalra kerülnének.

A rendszer ajándéka - legtöbb, mi adható - a totális létbizonytalanság az egész társadalomnak. Ez bizony a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás halálos ítélete. Nem érdemli meg a homo sapiens nevet az, aki ezt az embertelen, ördögi tervet kieszelte: nem hiszem, hogy anya szülhet ilyen kreatúrát, csak a sátán klónozhatta azokat, akik az emberi kiszolgáltatottságból akarnak profitot termelni.

Csináljon a Szabad Demokrata Romboló Páholy saját tagjainak olyan Magánbiztosító rendszert, amilyet akar, de nekünk nem kellenek sem ők, sem embertelen rendszerük. Ideje lenne őket véglegesen leszázalékolni! Terjesszétek, proletárok! Már nemcsak a láncaitokat veszíthetitek! Az ÉLetetekről van szó!

Alkotmányellenes biztosítási reform

Az SZDSZ az általa a holland rendszer mintájára megvalósítani szándékozott egészségbiztosítási reformot már részben végrehajtatta az MSZP-t képviselő pártelnök-kormányfővel és egészségügyi tanácsadóival, akik szintén inkább liberális, semmint szociális beállítottságúak. A kormányfő és a kisebbik koalíciós párt által elképzelt társadalombiztosítási reform egyik részét, a kórházi kezeléshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat érintő kórházreformot a kórháztörvény módosításával még a nyáron a társadalom és az egészségügyi szakma, valamint érdekvédelmi szerveik megkérdezése nélkül oldották meg. Mára egyértelművé vált, hogy rosszul.

Az egészségjog sérül

Kórházakat zártak be vagy a korábbi gyógyító jellegüket elvonva elfekvő intézményekké alakították át, ahelyett hogy a gyógyító intézmények változatlan fenntartása mellett csak a felesleges ágykapacitást vonták volna el, és így a kórházbezárásokkal kialakuló új körzetbeosztás miatt a betegek túlnyomó többségét messziről kell a körzetének megfelelő kórházba szállítani. Az ezzel járó hosszabb szállítási idő a beteg állapotának rosszabbra fordulását okozhatja, sőt életét is veszélyeztetheti.

Részben a kórházak és a kórházi ágyak csökkentése és az egészségügyi személyzet radikális leépítése miatt nemcsak a késedelmes kórházba kerülés veszélyeztetheti a beteg életét és egészségét, hanem a műtéti várólisták idejének jelentős meghosszabbodása is. Mindez egyértelműen sérti az alkotmány 70/D. paragrafusába foglalt, az egészséghez való jogot.

Ugyanez a helyzet a szűkebb értelemben vett egészségbiztosítás terén is. Azzal, hogy a társadalmi szolidaritás és kockázatközösség elvén nyugvó állami egészségbiztosítási rendszert - holland és szlovák mintára - profitorientált egészségbiztosítássá akarja átalakítani a kormány az SZDSZ nyomására, ugyancsak durván sérül a szövegében már gyökeresen módosított, valamint az EU-konform magyar alkotmány előbb már hivatkozott szakasza.

Nézzük, mi történt Hollandiában!

Egy rókáról két bőrt húztak le Hollandiában azzal, hogy 2006-ban megszüntették a szolidaritás elvén alapuló kétpilléres - államilag szervezett, de az állam, a munkáltatói és a munkavállalói, valamint a biztosítotti oldal részvételével önkormányzati alapon működő - egészségbiztosítást, átadva azt a nyereségorientált magánbiztosítóknak, a korábbi harminc euró összegű havi biztosítási járulék száz euróra emelkedett. Korábban a harminceurós járulék fizetése a munkáltató és a biztosított munkavállaló között feles arányban oszlott meg.

Most a munkáltató a járulékfizetésben nem vesz részt. Ezért a munkavállaló és a vállalkozó egyaránt száz euró hozzájárulást fizet. Az új rendszerben a biztosítótársaságok betegségi és szülési segélyt, azaz táppénzt nem fizetnek. Ezt a munkáltatók kénytelenek fizetni maximum két éven át, az összeg az átlagkereset hetven százaléka.

A táppénz kifizetése alól a munkáltató csak akkor mentesül, ha erre biztosítási szerződést köt. A magán biztosítótársaságok így egy rókáról két bőrt húznak le. A rendszer bevezetése után a biztosítótársaságok közölték, hogy a felemelt járulékfizetés ellenére sem rentábilis nekik a betegbiztosítás. Ezért állami hozzájárulást is igényeltek.

Ugyanakkor a járulékösszegek több mint háromszoros emelése miatt mintegy háromszázezren maradtak ki a biztosításból. Ezért az állam rászorultság igazolása ellenében átvállalja tőlük a járulékfizetés egy részét. Az állam tehát duplán terhelődik. Hollandiában sem az állam versenyez a biztosítottakért.

A magánbiztosító csak az egészségeseket fogadja szívesen, míg az instabil egészségi állapotúakat igyekszik távol tartani magától. Sőt az öregeket és a krónikus betegeket egy nagyobb összeg kifizetésével, úgynevezett 'arany kézfogással' veszik rá biztosításuk megszüntetésére. Ugyanezt teszik a szlovák magánbiztosítók is. Nem véletlen, hogy az új szlovák kormány a régi, szolidaritási alapú biztosítás visszaállítására törekszik.

Titkos tárgyalások

Az egészségbiztosítás tervezett magyar reformja csak annyiban különbözik ettől, hogy a felállítandó biztosítótársaságokban 51 százalék lesz az állami és 49 százalék a magántulajdon aránya. Ez azonban csak porhintés, mivel a tulajdonosi arány ellenére az irányítási jogosítványok a magántulajdonosi szférába csúsznak át. A helyzet így ugyanaz, mint Hollandiában vagy Szlovákiában. Sőt a kormány titkos tárgyalásokat folytatott már a magánbiztosítókkal, amelyek a kiszivárgott hírek szerint 'megdöbbentően' magas követelésekkel álltak elő - a kormányváltás esetére is – a működésbiztonsági igényen felül. Ezzel a reformmal nálunk is megszűnne a szolidaritási alapú egészségbiztosítás, és a hollandhoz és a szlovákiaihoz hasonló antiszociális vonások jelennének meg. Ez szintén sérti az alkotmány 70/D. Paragrafusát.

Mindezt alátámasztja a közzétett törvénytervezet, mely szerint az új pénztárak zrt.-ként működnének, és csak természetbeni betegellátást finanszíroznának, 'táppénzt' viszont nem.
Ennek fizetését a kormány nálunk is a munkáltatókra hárítaná. Ezért, ha a tervezetből netán ebben a formában törvény lenne, azt az egészségügy átszervezésével kapcsolatos előírásokkal együtt az Alkotmánybíróság elé kell vinni.

Prugberger Tamás, egyetemi tanár

Előzmények:

Megszavazták az egészségbiztosítási törvényt
Újra elfogadta a köztársasági elnök által korábban megfontolásra visszaküldött egészségbiztosítási törvényt a parlament. A jogszabályt az országgyűlési képviselők közül a név szerinti szavazáson 203-an támogatták, míg 173-an nemmel voksoltak. Farkas Imre és Karsai József szembement a párttal. Filló Pál éppen külföldön tartózkodott.

Kis magyar valóság
Két beteg sántít be két különböző magyar orvosi rendelőbe, és mindkettőnél megállapítják, hogy csípő protézis operációra van szüksége... Mi a különbség a két beteg közt?

OEP - ÁVH
A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer kialakítása olyan, hogy minden személyes adattovábbítás magától értetődően nélkülözi az adatvédelmi törvényben előírt előzetes tájékoztatást és önkéntes beleegyezést.

Civil egészségügyet
Az Európa Tanács 1997-es Ovideoi Egyezménye egyértelműen kinyilvánította a páciensek teljeskörű önrendelkezését az egészségügyi ellátás során. Az Egészségügyről szóló 1997-es CLIV. törvényben is szerepel, hogy az egészségügyi ellátás ÖNKÉNTES.