Bejelentkezés


A Munkáspárt NEM-et mond a sztrájktörvény tervezett módosítására

2008-03-05 - Politaktika

Az elmúlt hónapok sztrájkhullámai, és a VDSZSZ privatizációs bevételekre vonatkozó követelései komoly félelmet keltettek hazai, és külföldi tőkés körökben egyaránt.

Válaszul a magyar burzsoázia képviselői, karöltve a kormánnyal, a sztrájktörvény módosításával a munkások kordában tartását kívánja elérni.

A Magyar Kommunista Munkáspárt szakszervezeti munkacsoportja tiltakozását fejezi ki a sztrájktörvény tervezett, egyoldalú módosítása ellen. A sztrájktörvény tervezett változtatása kizárólag a tőkések érdekeit szolgálja a munkással szemben.

Az elmúlt hónapok sztrájkhullámai, és a VDSZSZ privatizációs bevételekre vonatkozó követelései komoly félelmet keltettek hazai, és külföldi tőkés körökben egyaránt. Válaszul a magyar burzsoázia képviselői, karöltve a kormánnyal, a sztrájktörvény módosításával a munkások kordában tartását kívánja elérni. A kormánypropaganda ezzel párhuzamosan politikai síkra próbálja terelni a sztrájkot, ellentétet szít a szakszervezetek között, és a magyar közvéleményt a vasutasok ellen hangolja.

A Munkáspárt szakszervezeti csoportja ismételten elítéli a kormány munkásellenes politikáját, és felszólítja a sztrájktörvény módosításának azonnali leállítására.


Budapest, 2008. február 28.
Magyar Kommunista Munkáspárt
szakszervezeti munkacsoportja

 


Munkáspárt Kommentár:

A sztrájk a munkásosztály, a dolgozók fegyvere. A tőkés érdeke az, hogy mindig a lehető legkevesebbet fizesse a dolgozóinak. A munkás érdeke az, hogy minél nagyobb jövedelmet, minél jobb munkafeltételeket kapjon. A tőkés önmagától soha sem ad nagyobb bért és jobb feltételeket. A tőkést azonban rá lehet kényszeríteni arra, hogy adjon kedvezményeket.

A tőkés ereje két dologban van. Egyrészt, övé a gyár, ő ad munkát a munkásoknak. A munkás éhen hal, ha nem kap munkát. Másodszor, a tőkés érdekeit szolgálják a törvények, az állam egész elnyomó gépezete. A munkásnak nincs más ereje, csak a szervezettsége. Nem számíthat a tőkés államra, nem számíthat másra, csak önmagára. Minél nagyobb egy sztrájk, minél többen vesznek benne részt, a tőkést annál nagyobb veszteségek fenyegetik. Egy bizonyos szinten a tőkés megérti, hogy többet veszít a sztrájkok folytatódása esetén annál, mint amit béremelés címén adna a munkásnak.

A tőkés a munkás ellen kihasználja azt a tényt, hogy nem minden munkás akar sztrájkolni. Nem minden munkás képes egy hosszú sztrájk idején eltartani a családját. Kihasználja azt is, hogy a sztrájk zavarja a társadalmi környezetet, és a közhangulat a sztrájkolók ellen fordítható. Még azt is kihasználja, hogy a szakszervezetek nem egységesek, s kevés a harci tapasztalatuk.

A sztrájktörvény jellegzetesen osztálytörvény. A hatalmon lévő tőkésosztály szabályozza, hogy a tökével nem rendelkezők hogyan fejezhetik elégedetlenségüket. A sztrájktörvény jellege, a tőkés munkaadó és a munkás munkavállaló közötti jogviszony függ az adott ország viszonyaitól, az osztályharc szintjétől. Itt is igaz tételünk: a kapitalizmusban az a munkásé, amit kiharcol magának.

A jelenlegi magyar sztrájktörvényt 1989-ben fogadták el. A törvény viszonylag kedvező jogokat ad a munkásnak, a munkavállalónak. Miért? Egyrészt azért, mert akkor éppen benne voltunk a tőkés rendszerváltásban. A rendszerváltók azt akarták, hogy a munkás örüljön a sztrájk lehetőségének, úgy érezze, hogy demokráciában él, s ne vegye észre, hogy elvették tőle a politikai hatalmat, na meg vele együtt a gyárakat, az országot is. Másrész azért, mert a munkást sikerült becsapni és az osztályharc minimális szinten volt. Majdnem két évtizeden át Magyarország „osztályharc mentes övezetnek” számított.

Manapság azonban változik a helyzet. Egyes ágazati szakszervezetek, mint például a vasutasok, az egészségügyi dolgozók nagyon komoly és hatásos sztrájkokat szerveznek. A tőke még megbirkózik vele, de már nő a kára. A szakszervezeti mozgalomban megjelentek új szakszervezetek, amelyek a hagyományos szervezeteknél keményebben lépnek fel az érdekeikért. A döntő azonban az, hogy a munkásember kezdi megérteni, hogy a tőke kizsákmányolja, elveszi az utolsó tartalékait is.

A tőkésosztály most megijedt. Az a kevés is idegesíti, ami valójában az osztályharcban történik. Ezért akarja megváltoztatni a törvényt. A munkás keményen fellép a saját érdekeiért. Ez nem tetszik a tőkésosztálynak, és most erővel üt vissza. Új törvényt akar, ami korlátozza a munkást.

Az 1989-es sztrájktörvény módosításához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Most a Fidesz jelezte, hogy nem támogatja a módosítást. De ne legyenek illúzióink! A Fidesz is tőkés párt. Ha hatalomra kerül, lehet, hogy másként ül a lóra. Egyben bízhatunk: saját magunkban, a munkás, a munkásosztály harcában.
 

"Szóljon hozzá ön is a cikkhez!" - a hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
Korábbi híreink:

Vállalkozás ösztönzés a divat!

Megkérdeztük a szakembert Ön mire vállalkozik?

Mutyi ország

Buta vezetők nem hülyíthetik a népet sokáig, a forgó ajtó nem csak be enged, de adott esetben ki is penderít.

A saját ló dicsérete.

Eladni azt kell, és akár hazugsággal is felértékelni, agyon dicsérni, amitől meg akarok szabadulni.

Időfogság

Itt él-e a lélek?

Remény köde

versek

Miér vállalják a lehetetlent?

Légy politikus! Párt szekér toló!

Az USA mindig is erőszakos volt

Nevetséges ürügyek és hazugságok alapján ENSZ jóváhagyás nélkül indított katonai akcióik miatt kétségtelenül Amerika és Izrael váltak korunk legagresszívabb államaivá.

Politikai meggyőződés?

Nincs új a nap alatt!

Állam böcseleti aforizmák

1000 éves Tapasztalat, vélemény

Egyiptom két elnökjelöltje ellenségnek nevezte Izraelt

A nyugat által felkarolt demokratikusnak hirdetett arab forradalmak könnyen torkollhatnak káoszba, mint Líbiában, Egyiptomban vagy akár Szíriában, ami végül vallási restaurációt is eredményezhet.

Vezető szocialista politikusok

Boldvai László, Botka László, Filló Pál, Gál J. Zoltán, Göndör István , Gráf József, Gúr Nándor, Gyurcsány Ferenc, Hagyó Miklós, Hegyi Gyula , Hiller István, Horn Gyula, Horváth Csaba, Juhász Ferenc, Káli Sándor, Kapolyi László, Karsai József, Keller László, Kiss Péter, Kökény Mihály, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Mandur László, Mécs Imre, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Nyakó István, Puch László, Szekeres Imre, Szili Katalin, Tabajdi Csaba, Újhelyi István, Vadai Ágnes, Veres János, Warvasovszky Tihamér

Vezető fiatal demokrata politikusok

Áder János, Balsai István, Becsey Zsolt László, Bencsik János, Cser-Palkovics András, Demeter Ervin, Deutsch-Für Tamás, Font Sándor, Gál Kinga, Kósa Lajos, Kövér László, Kubatov Gábor, Kupper András, Lázár János, Lezsák Sándor, Meggyes Tamás, Mikola István, Navracsics Tibor, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán, Répássy Róbert, Révész Máriusz, Rogán Antal, Schmitt Pál, Selmeczi Gabriella, Szijjártó Péter, Tarlós István, Turi-Kovács Béla, Varga Mihály, Wittner Mária

Vezető szabad demokrata politikusok

Demszky Gábor, Eörsi Mátyás, Fodor Gábor, Gusztos Péter, Horn Gábor, Horváth Ágnes, Kóka János, Kovács Kálmán, Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Molnár Lajos, Szent-Iványi István

Vezető magyar demokrata politikusok

Boross Péter, Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Herényi Károly, Hock Zoltán, Katona Kálmán

Vezető kereszténydemokrata politikusok

Harrach Péter, Medgyasszay László, Nagy Andor, Semjén Zsolt, Simicskó István, Soltész Miklós

Vezető MIÉP-es politikusok

Csurka István

Vezető jobbikos politikusok

Balczó Zoltán, Vona Gábor

Vezető munkáspárti politikusok

Thürmer Gyula

Vezető hivatásos parlamenti politikai-gazdasági lobbi személyiségek

Országbíró Zoltán