Demeter János, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke azt nyilatkozta a Régió Rádiónak, hogy a Székelyföld, csak a lelkekben létezik, a valóságban, mint irányítható, fejleszthető, modern politikai, közjogi értelemben vett önálló valóság, nem létezik a Székelyföld, nem kézzelfogható önálló entitás.

Szerinte, akkor lehet szó területi autonómiáról, ha van a Székelyföldnek önálló gazdasága, és önálló adminisztrációja, adminisztratíve körülhatárolható. A megyei „Lider" azt is elmondta, hogy fejlesztési stratégia még nem létezik a Székelyföldön.

Demeter problémafelvetése, nem teljesen alaptalan, de egy nagy veszélyt is hordoz magában: elodázza az autonómiát, úgy, hogy még az unokáink sem érik meg. Egy tőkeerősebb románsággal szemben, nincs esélyünk az önálló gazdasági lét megteremtésére, nem fogják azt hagyni. Épp ezért kellene területi autonómia, hogy ezt legyen lehetőségünk megteremteni. Aki nem hiszi, hogy a román tőke akadályozni fog, az olvassa el Nagy Lajosnak a könyvét, Kisebbségi jogok a Nagy-Romániában. Azoknak a törvényeknek a szelleme, amiket akkor a magyarság hátrányára hoztak ma is kísért. Szerintem, egy megoldás lenne, az autonómia fokozatos bevezetése, többlépcsősen.

Vagy a másik megoldás, ami még nem létezik, a kisebbségek különleges védelme lenne, ami több mint autonómia. A kisebbségek különleges védelme, többek között, egy rendkívüli, gyors gazdasági programot foglalna magába, hogy a kisebbség önálló létet nyerjen gazdaságilag. Ezt csak összeurópai szinten lehet megoldani, abból az alapelvből kiindulva, hogy a fennmaradáshoz minden közösségnek joga van. A legnagyobb baj az, hogy készen adott sémákban, készen kapott sztereotípiákban gondolkodunk önmagunkról, és nem önmagában látjuk az autonómia kérdéskörét.
Demeter kijelentésének, egy hatalmas hiányossága, hogy a székelység létkérdését, autonóm létét, csak gazdasági, adminisztratív, kérdésként közelíti meg. További hiányossága, hogy megmaradásunkat, pusztán racionálisan megoldható problémának látja, ami arra vall, hogy nincs átfogó szemlélete az életet, a történelmet, a kultúrát, a történelmet, a magyarságot illetően, mert ugye egyik sem puszta racionalitás.

De nem helytelen felvetni a kérdést, hogy önálló léttel bíró, szellemi közösség vagyunk-e. Egy közösségnek, autonóm volta, identitása, szellemi alapú, a szellem tesz autonómmá. A gazdasági lehetőségeket pedig szellemi autonómiánk révén valósíthatjuk meg. Na így érdemes feltenni a kérdést, hogy a székelység önálló, autonómiára képes szellemi entitás-e. Van-e, szellemi kohéziós erő a Székelyföldön? Szellemi egészet képezünk-e mi székelyek? Vannak-e szellemi regeneráló energiáink. Van-e önteremtő vitalitásunk. Itt ezekkel a kérdésekkel, azt akarom érzékeltetni, hogy fennmaradásunk kérdése szellemi alapú, és nem pusztán gazdasági, épp, hogy a gazdasági a szellemi identitás függvénye. Tény, az, hogy az autonómiához, már eleve autonóm közösségnek kell lennünk, amit egy adminisztratív autonómia csak szentesít.
Makai Sándor református püspök véleménye az volt, hogy a Csonka-Magyarország határain kívül rekedt magyar közösségek nem életképesek. Azt hiszem, hogy az összmagyarsággal kapcsolatban érdemes feltenni a kérdést a vitalitást illetően, és csak így kapunk választ a kisebbségi magyarság vitalitására vonatkozóan. Azt hiszem, hogy vitathatatlan tény, a magyarság, fokozatos térveszítése, kihalása, a Kárpát-medencében. Az összmagyarságnak vannak vitális gondjai, és amíg ennek nem találjuk meg az okát, és nem orvosoljuk, addig azt mondhatjuk, hogy az autonóm Székelyföld eleve adott, szellemi autonóm létével, az autonómia alapjával is gondok vannak. A magyarság vitalitáshiányának hátterében, nagyon is szellemi problémák rejtőznek és nem gazdaságiak. Tehát elmondhatjuk, hogy az autonómiánk alapjaival gondok vannak.

Azt írtam, hogy vitalitásgondjaink szellemi hátterűek. Ezt, röviden meg is magyarázom. A magyarság, rosszul szabott kabátként, magára vette a nyugati kultúrát – , amely maga is nélkülözte az igazi szerves szellemi identitást – amely nem biztosított számára egy olyan szellemi identitást, amely a vitális energiák forrása. Röviden, a magyarságot, a nyugati kultúra, a vitális energiáitól fosztotta meg.

A népnek, amelynek van szellemi identitása, annak a népnek vannak prófétái, a prófétáknak látomásai a nép jövőjét illetően. A Látomás, amit a próféta lát, az egy nagy kép amely a népet is magával ragadja.

Nagy Attila, Kökös

Kapcsolódik:

Gyurcsány Ferenc is a székely autonómia ellenzője
Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Székely Nemzeti Tanács is tiltakozik a kormányfő és Kóka János kijelentései ellen. Az autonómiáról nem a román, hanem a magyar kormánynak kéne előadást tartani. Gyurcsány Ferenc mondatai nemzetárulással érnek fel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is elvárja, hogy a magyar kabinet támogassa a határon túli magyarok törekvéseit.

Kóka a Székelyföld autonómiája ellen
A liberális gazdasági miniszter a román politikai elit malmára hajtja a vizet. Nem igazán időszerűek, az autonómia és a kollektív jogok a politikus szerint. Az SZDSZ elnöke szerint már a 23 millió román bevándorló sem aktuális. Tőkés László nyilatkozata az autonómia érdekében, valamint a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai tanácskozásának nyilatkozata.