Soros György – Tőzsdecápa, vagy gazdasági merénylő?

Tőzsde huncutságok

Soros Györgyöt úgy emlegetik mint az egyik legnagyobb tőzsdecápát. Neve hallatán általában az 1992-es ’fekete szerda’ ötlik fel, amikor manipulációival úgy leütötte az angol font árát, hogy azt rövid időre ki kellet vonni a valuta piacról. (Soros az ügyleten 1,1 milliárd dollárt keresett, míg az angol kincstár 3,4 milliárd font veszteséget könyvelhetett el.)
Magyar viszonylatban Csányi OTP-je került közelebbi kapcsolatba Soros cégével 2008-ban, amit az OTP részvények 22%-os áresése azonnal jelzett, a magyar pénzügyi felügyeletnek azonban nem kis időbe tellett, hogy rájöjjön a turpisságra.
Soros György tőzsdei ’munkásságának’ nyomait a fentieken kívül olyan események hordozzák magukon mint az Olasz Líra 1992-es leértékelődése, vagy az 1997-es ázsiai válság.


Cionista összeesküvés, vagy politikai kapcsolatrendszer

Mielőtt leborulnánk Soros György zsenialítása előtt érdemes átgondolni egy apróságot, amit mind a Soros-pártiak, mind az ellenpártiak hajlamosak figyelmen kívül hagyni. Ez az apróság pedig az információ. Észre kell venni, hogy Soros, ill. emberei meglehetősen pontos képpel rendelkeztek mind az angol font, az olasz líra, az ázsiai piaci helyzet, vagy akár az OTP-t illetően. Mahathir bin Mohamad, Malajzia miniszterelnöke Soros György (Swarz Györyg) származása alapján zsidó összeesküvést sejtett az Ázsiai válság mögött. A cionista cselszövés a pénzvilágban sok esetben megalapozottnak tűnhet, hiszen az információkat valakiknek továbbítani kell, és közismert hogy a cionisták előszeretettel helyezik embereiket stratégiai kulcspozíciók közelébe. Soros György azonban eleve olyan politikai karrierrel rendelkezik, ami tálcán kínálhatta számára az ügylethez szükséges adatokat, mivel tagja volt az Amerikai Külügyi Kapcsolatok (CFR) igazgatóságának, és egyik legaktívabb tagja az annak európai kiterjesztéseként értelmezhető Bilderberg csoportnak. Ezek a kormányoktól nagyrészt független, sőt azokat befolyásolni képes szervezetek erős gazdasági és politikai kapcsolatrendszerük révén akár titkosszolgálati forrásokhoz is hozzáférnek.
Soros Györgyöt spekulációinál nyilván a pénzszerzés motiválta, hogy megúszta komolyabb bünti nélkül annak ellenére hogy az angol oroszlán bajszát is megcibálta, erős kapcsolatrendszerén túl nyilván többre van szükség. Ehhez valamit illett az asztalra tenni.


Soros mint gazdasági merénylő

Míg kis hazánkban a rendszerváltást olyan semmiből kipattant vagy átállt ’hősöknek’ tulajdonítják mint Grósz Károly, Német Miklós, Antall József, Horn Gyula vagy akár Orbán Viktor, nyugaton Soros György neve a közismertebb. Gazdasági merénylőket elsősorban Dél-Amerikában majd Iránban vetett be az USA a dollár diplomácia keretében, mivel katonai beavatkozást egyre nehezebb volt eladni a közvéleménynek. A dollárdiplomácia lényege, hogy a megfelelő emberek lefizetésével ’bentről’ őrlik fel a politikai rendszert, annak gyenge pontjainak támadásával, majd USA barát kormányt juttatnak hatalomra. Az akcoikat a kormánytól meglehetősen függetlenül ténykedő CFR szervezte sok esetben a Wall Street oligarchák érdekei szerint.

Soros 1974-től aktivizálta magát a szocialista országokat illetően. Egy párizsi központot finanszírozott, ami a kelet-európai országokban működő földalatti rendszerellenes politikai hálózatot koordinált. Anette Laborey, a párizsi központ vezetője 10 millió dollárt kért Sorostól, aki kevesellte az összeget. Később Laborey osztotta szét a Soros által hálózatba pumpált pénzt.
Soros 1979-től támogatta a lengyel Szolidaritás és csehszlovák Charter 77 ellenzék disszidenseit, ill az orosz Andrej Szakharovot. Ez évi 3 millió dollárjába került.

A Reagen doktrína a 80-as években szabad kezet adott a szocialista országok politikai rendszere elleni nyílt és rejtett támadásoknak. Afganisztánban ez a ma már terroristáknak számító mudzseheddinek támogatását jelentette, Kelet-Európában viszont a gazdaság aláásását a Cocom listával, a kereskedelmi csatornák blokkolásával, a pénzügy destabilizálásával.
1981-ben Fekete János behozta az IMF-t a Wall Street trójai falovát, melynek következtében az ország az évtized végére eladósodott, a mai napig tisztázatlan körülmények között.
Soros György 1984-ben nyitott irodát Budapesten, a politikai rendszer megbuktatásának szándékával. Ez ma már nem titok.
“Kis repedéseket próbáltam csinálni a monolitikus kommunista szerkezeten, abban a hitben, hogy azoknak később romboló hatása lehet.” – írta Soros későbbi visszaemlékezéseiben.
A Soros által alapított és finanszírozott Nyitott Társadalom Intézet fontos szerepet játszott a 2003-as Grúziai ’Rózsás forradalom’ kirobbantásában, ill. több környező ország politikai vezetése felforgató tevékenységgel vádolta Soros alapítványait.

A mai vezető magyar politikusok közül Orbán Viktor és Kövér László tanult Soros alapítvánnyal, Stumpf Isrván pedig alapítványi tag volt.
Az IMF-t behozó Fekete Jánost már kitüntették a rendszerváltásban játszott szerepéért, Soros Györgyről még hallgatnak, mint ahogy arról az általa emlegetett ’rombolásról ’ is, amit máig nem hevert ki az ország, de a térség sem.
Mert ahogy a mondás tartja, ha egy hülye bedob egy kavicsot a kútba, sokszor száz bölcs sem tudja azt kivenni…