Pintér Sándor mutatja az utat

Egyre többet hallani Pintér Sándorról. Lázár János és Tarlós István után mintha ő vállalta volna magára a Fidesz ügyeletes főbohóca szerepét, persze csak a stadion lelátókon trónoló pártelnök hallgatólagos beleegyezésével.

Pintér azonban Lázár felejthető hülyeségei és Tarlós utcaátnevezési hókuszpókuszai helyett inkább valami maradandóbbal próbálkozik, és a felszínes ökörségek helyett markáns barázdákat kezdett karcolni a politikai platform jellegtelen felszínébe, ami óhatatlanul irányt szab a rajta csordogáló zavaros lötty folyásának, mégpedig nem feltétlenül jó irányba. Pintér Sándor nem kispályás, nem ijed meg a saját árnyékától, ami egyébként belevész a mögötte állókéba.

Miről is van szó?
Pintér Sándor nem kevesebbet tett, mint ha puhítva is, de újra bevezette az ötvenes évek egyik meghatározó kommunista találmányát a kényszermunkát. Orbán Viktor figyelmeztetése a fenyegető múlt visszatérését illetően tehát újra igazolást nyert. (mintha ez a Viktor már előre tudott volna valamit.)

Magyarországon 1950 és 53 között voltak kényszermunkatáborok, melyeket Sztálin halála után Hruscsovék utasítására az általuk hatalomra juttatott Nagy Imre számoltatott fel. Nagy Imréék a szabadon engedett kényszermunkásoknak megtiltották hogy beszéljenek a tábori körülményekről, illetve felszólították őket, hogy jelentsék a tábor után érdeklődőket.
A munkatáborokat ’üzemeltető’ ÁVH felszámolását Nagy az orosz utasítás ellenére vonakodva és csak részben hajtotta végre, ezért gyilkolhattak ÁVH-sok még az 56-os forradalom idején is.

Pintér Sándor kényszermunka kezdeményezése természetesen puhább mint az 50-es évekbeli, lényegét tekintve azonban ugyanaz a kategória.
A belügyminiszter persze ezt tagadja, hangsúlyozva a munka önkéntességét, megfeledkezve az éhség és létfenntartás kényszeréről, ami az egyéb normális megélhetési források hiánya miatt áll fenn.
Pintér nyugdíjas rendőrökkel képzelte el a munkafelügyeletet, ami az 50-es évek ÁVH-s munkafelügyelőire hajaz.
A feldobott 57 ezer forintos álom fizetésből valóban csak álmodni lehet az életet, megélni már nem annyira.
A közmunka megnevezés degradáló mellékcsengése szintén sugallja a kényszer jelleget, gondoljunk csak azokra, akiket büntetésként ítélnek közmunkára, vagy csak jobb híján fanyalodnak rá.

Összefoglalva tehát Pintér foglalkoztatás politikája a kényszermunka minden jellemzőjével bír.
A Fideszben láthatóan nincsenek tisztában a kényszermunka, közmunka és munka közti különbségekkel.

A magyar népnek munka kell, ami nem megaláz, hanem felemel, ne agy istent tekintélyt ad, ami nem kizsigerel hanem tisztességes megélhetést biztosít, amibe nem csak belefásulni lehet, de örömmel végezni is. Olyan munkát, amitől a rendszerváltók, köztük a Fidesszel, fosztották meg a társadalom jelentős részét.
És ne a többszörösen leszerepelt, még rendőri berkeken belül is kétes hírű belügyminiszter, hanem gazdasági szakemberek  vezényletével.

Hogy Pintér kényszermunka programja megvalósításához a rasszista Jobbikkal szövetkezett, az nem meglepő, ahogy az sem hogy a fasizálódó Fidesz egyre inkább összehangolódik a magyar történelem legszégyenteljesebb pártjának 21. századi petyhüdt reinkarnációjával.

Pintér Sándor letartóztatta és talán meg is félemlíttette a rendőrszakszervezetek vezetőjét, ’elterelő’ manőverrel átverte a melegfelvonulás ellen tiltakozó tömegeket, kiállt a megvesztegetési botrányba és milliárdos csalásba keveredett lánya és egyéb érintettek mellett.
Szerinte ténykedésének köszönhetően nőtt a biztonság, hiszen 1000 fővel több ember került börtönbe mint tavaly. Nem tudom ki hogy van vele, de én speciel nyugodtabb lennék ha csökkent volna a bűnözők száma, és fene tudja, hogy ez a sok új rab miért került rács mögé. Az biztos hogy nem nyugati multik megvesztegetései miatt, pedig rendszerváltás óta az ország biztonságára ezen fehérgalléros bűnözők jelentik a legnagyobb veszélyt..

Köztudott, hogy szinte az összes nagy nyugati korrupciós botrányban felmerült kis hazánk érintettsége, legyen szó akár Mercedesről, Siemensről, Volkswagenről vagy Strabagról. Ez utóbbi megvesztegetését maga Kuncze Gábor is elismerte. A Strabag pl. a pénzadománya és az SZDSZ ebből következő fáradozásának jóvoltából annyit kaszált rajtunk, amiből nem csak a magyar de az osztrák utakat is hosszú évekig karbantarthatja.

Pintér Sándor belügyminiszternek tehát lenne testhez állóbb feladata, amivel lényegesen nagyobb hasznára lehetne az országnak, mint mondjuk erdőtelepítések és egyéb közmunkák biztosításával.
Ehhez persze először ki kéne szakadnia abból az árnyékból, amibe beragadt, vagy talán már része is…